Kemény a küzdelem az IMF-fel

A hazánknak hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel tárgyalt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. Lapunk információi szerint egyelőre több ponton is ütközik a kormány és az IMF álláspontja, s az egyeztetések egyik kritikus pontja a jövő évre előirányzott, háromszázalékos hiány lehet. Az idén Európa szinte minden állama többet költött a megengedettnél.

Csécsi László
2010. 07. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra sem kerültek ki érdemi információk a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások eredményéről, annyi azonban tudható, hogy a ma folytatódó egyeztetések nehezek lesznek, mivel több fontos pontban is egymásnak feszülnek a vélemények. Lapunk információi szerint a valutaalap többek között a rossz hitelek befogadására szolgáló Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítását kifogásolja, de emellett a bankadó mértékével és néhány biztosítót az adófizetés alól mentesítő szabályozással sincsenek kibékülve az IMF delegáltjai. Orbán Viktor kormányfő tegnap találkozott a valutaalap küldötteivel. Az idő sürget, hétfőig ugyanis megegyezésre kellene jutni a főbb kérdésekben.
Sajtóértesülések szerint a kormány és a valutaalap között folyó egyeztetések egyik legkritikusabb pontja a jövő évi államháztartási hiánycél. Az idei deficit már úgy tűnik, nem jelenti alku tárgyát, hiszen a kormány többször is leszögezte, hogy elkötelezte magát a 3,8 százalékos hiány tartása mellett. A valutaalap ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a magyar kabinet jövőre három százaléknál kisebb hiánnyal zárja az évet. Magasabb deficitről állítólag hallani sem akarnak.
Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg huszonnégy uniós tagállam ellen folyik eljárás a deficit túllépése miatt. Már csak Luxemburg, Észtország és Svédország tartozik a ritka kivételek közé, akik ellen még nem kezdett eljárást Brüsszel. Ráadásul olyan tagországok is a feketelistára kerültek, amelyek néhány éve még a fiskális fegyelem mintaképének számítottak az EU-ban. Bulgária, Ciprus, Dánia és Finnország a válság előtt egyaránt szigorú költségvetési politikájával tűnt ki a huszonhetek közül.
A Reuters hírügynökség friss felmérésében részt vevő elemzők hiány-előrejelzései egyébként igen tág határok között mozognak. Az idei évre a legtöbben 3,8 és 4 százalék közötti deficitet várnak, ám akad 5 százalékos jóslat is. A jövő évi hiány a szakemberek többsége szerint 2,8 és 3,8 százalék között lehet majd.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, kiszámíthatatlan helyzetet teremtene, ha nem sikerülne megegyezni az IMF-fel. – Bár hazánknak egyelőre nincs szüksége a valutaalaptól lehívható pénzekre, a piac egész biztosan rossz hírnek tartaná a megállapodás elmaradását – jegyezte meg az elemző. A 2011-re vonatkozó, háromszázalékos hiány kapcsán az elemző nem tartja valószínűnek, hogy a valutaalap engedni fog. – Nincs mese, ezt a célt teljesíteni kell – fogalmazott Suppan, aki szerint az idén 3,8, jövőre 3 százalék lesz az államháztartás hiánya.
A kormány minden bizonnyal nincs könnyű helyzetben az egyeztetéseken, a valutaalap ugyanis kemény tárgyalópartner hírében áll. Ukrajnában például a napokban hatalmas, ötvenszázalékos gázáremelést jelentettek be. Az augusztus elején életbe lépő drágításra azért kényszerült rá a kijevi kormány, mert az IMF-fel kötött hitelmegállapodásuknak az is része volt, hogy a költségvetési hiány csökkentésének érdekében feljebb tornázzák az energiaárakat.
Mindeközben Martonyi János egy tegnapi konferencián azt közölte, hogy Magyarországot már nem fenyegeti az államcsőd veszélye, s lassan elmúlik a gazdasági válság is. A külügyminiszter hangsúlyozta: hibának tartaná a 2,8 százalékos jövő évi hiány kőbe vésését az EU és a valutaalap részéről, ez ugyanis olyan helyzetbe hozná Magyarországot, amit nem tart szerencsésnek. Martonyi szerint egyedülálló, hogy a kormány 29 pontos akciótervét mind a piacok, mind a közvélemény lényegében jól fogadta, ami nagyon fontos a gazdaságpolitika sikere szempontjából.

Az államé lehet az MKB Bank. Az Orbán-kormány megvenné a jelenlegi tulajdonos Bayerische Landesbanktól az MKB Bankot – erősítette meg friss számában a Figyelő a hónapok óta terjedő pletykákat. A hetilap szerint erre utal, hogy a közelmúltban több csúcstalálkozó is lezajlott a felek között. A legkritikusabb pontot most a vételár jelenti, ebben ugyanis nagyságrendi eltérés van a tulajdonosok és a magyar állam között. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában ugyanakkor cáfolta a Figyelő értesüléseit. Mint mondta, még nem hallott a bank megvásárlásának tervéről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.