Ukrajna függetlenné válását követően a parlament az első törvényt az oktatásról fogadta el, ennek ellenére az oktatási szféra az, amely közel húsz év után is a hatalom egyik legmostohább gyermekének számít. Amíg ez így marad, állítja Sztaniszlav Nyikolajenko volt oktatási miniszter az UNIAN hírügynökségnek adott interjújában, bármiféle reformról, Európához való felzárkózásról beszélni, enyhén fogalmazva is ostobaság és nagyfokú cinizmus. Ameddig ugyanis a tanulók korgó gyomorral és télen fűtetlen osztályokban ülnek, ráadásul jelentősen alulfizetett pedagógusok tanítják őket, gyakran tankönyvek nélkül, hogy a számítógépek és az internet hiányáról már ne is beszéljünk, addig nincs értelme arról vitázni, hogy 10 vagy 12 éves legyen az oktatás, hiszen ilyen körülmények közepette az eredmény a nullával egyenlő.
Az oktatási tárca vezetője, Dmitro Tabacsnik szerint Ukrajna egyelőre nincs felkészülve a 12 éves oktatás bevezetésére, ami nem szándék, hanem pénz kérdése. Az átálláshoz ugyanis egy év alatt 17 ezer, ebből faluhelyen 8,5 ezer új pedagógusi állást kellene létrehozni, s emellett gondoskodni kellene új tantermekről is, ami nagyon sok iskolát szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná. A miniszter szerint ugyanis az áttérés legalább 4 milliárd hrivnya pluszkiadást jelentene, ám ennek előteremtésére az országnak ma nincs lehetősége.
A közvélemény-kutatások szerint azonban nem csupán a hatalom, hanem a társadalom sincs felkészülve a 12 éves oktatás bevezetésére. A szülők, sőt a tanulók és a pedagógusok döntő többsége szerint ugyanis egy 18 éves fiatalnak, legyen az fiú vagy lány, semmi helye már az iskolában, ha nem akar egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni. Ugyanezt állította egyébként a törvénytervezet parlamenti vitája során több képviselő is, azt hangoztatva, hogy ilyen korban a fiataloknak már nem a tanuláson, hanem egész máson jár az eszük, hiszen a lányok a szülőotthonba, a fiúk pedig a hadseregbe készülnek. A szociológusok szerint viszont a lányokra vonatkozó állítás messze nem állja meg a helyét, hiszen az utóbbi évek felmérései egyértelműen arra utalnak, hogy a gyermekvállalási kedv Ukrajnában is egyre inkább kitolódik.
Az ukrán ellenzék szerint viszont a döntést nem a pénz, hanem a politikai akarat hiánya, illetve a Moszkvához való közeledés motiválta, ami viszont sokkal nagyobb kárt okozhat az országnak, mint a hatalom által 4 milliárd hrivnyára becsült átállási költség megfizetése. Volodimir Polohalo politológus, parlamenti képviselő szerint ugyanis mindez ahhoz vezethet, hogy a külföld egyszerűen nem fogja elismerni az ukrán végzősök érettségi bizonyítványát, illetve felsőfokú végzettségét igazoló diplomáját, s ez eleve elzárja majd előttük a külföldön való tanulás és boldogulás lehetőségét. A tandíjat tehát, amire most nem talált pénzt a kormány, egyszer majd mégiscsak meg kell fizetni.
origo.hu
Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető
