Ma kerül a kormány elé az a törvényjavaslat, amely a bajba jutott adósok szélesebb körét venné védelmébe. Az év végéig érvényben lévő kilakoltatási moratórium ugyanis csak a bírósági végrehajtáson kívül lebonyolított lakóingatlan-árverésekre és a kilakoltatásokra vonatkozik, ezért jogerős bírósági végzés birtokában ma is el lehet venni a bajba jutott adósok ingatlanjait. Nagy Anna kormányszóvivő tegnap lapunknak elmondta: a kormány a rendeletnél magasabb szintű jogszabályban rendezi a kilakoltatási moratórium problémáját azoknak az adósoknak az esetében, akik például jelzálog-hitelezés miatt kerültek nehéz helyzetbe. Jelenleg a bankok és a bajba jutott adósok is a lakásaikat átvevő állami eszközkezelő társaság felállítására várnak.
– Ez utóbbi megakadályozhatja azt, hogy a bedőlő lakások spekulánsok kezére jussanak – jegyezte meg Nagy Anna.
– Nem a legjobb megoldás mellett döntene a kormány, ha úgy határozna: az állam megveszi a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló lakásokat – mondta lapunknak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Krejniker Miklós szerint ebben az esetben számos olyan gyakorlati probléma jelentkezhetne, amit nehéz lenne kezelni. A kamarai vezető példaként felhozta: ha az adós egy ötvenlakásos társasházi otthonra vette fel a kölcsönt, amit nem tud fizetni, akkor az állam képviselője a másik 49 lakás tulajdonosával együtt járhatna a társasházi gyűlésekre, fizethetné a közös költséget, s őt terhelné például a csöpögő csap megjavíttatása is. – Más lenne a helyzet, ha az állam nem az ingatlant, csupán a banki követelést venné meg – vélekedett a kamarai elnök. Ebben az esetben az államot nem terhelnék különféle kötelezettségek, ellenben az adósoknak bármiféle kedvezményt nyújthatna a kérdéssel foglalkozó közigazgatási szervezet. Adhatna például fizetési halasztást, vagy részletet, és bérlőként a bent maradás lehetőségét is felkínálhatná. – A részletszabályok pontos kidolgozása után ezzel a megoldással is teljes körűen segíthetne az állam a bajba jutott adósoknak – fogalmazott Krejniker Miklós. Az elnök hozzátette: mostanság az árverési moratórium miatt nem veszik meg a banki követeléseket, az állam már csak ezért is élhetne az elképzeléssel. A kamarai vezető végül elmondta, hogy javaslatukat hivatalos formában eljuttatták az igazságügyi minisztériumnak.
A jelenleg árverezési szakaszban lévő ügyek évekkel ezelőtt kezdődtek, de félő, hogy hamarosan újabb fizetésképtelenségi hullám söpör végig az országon. Tegnap a svájci frank ismét soha nem látott magasságokba tört, az árfolyam a délutáni órákban 218,4 forint közelében is járt. Lapzárta idején a frank árfolyama a 217,5 forintos szint környékén időzött. Mivel a frankhitelesek jelentős része 150-160 forintos árfolyamnál vette fel a hitelét, a jelenlegi szint sokakat állíthat megoldhatatlan feladat elé. Az euróköl-
csönt törlesztők sincsenek irigylésre méltó helyzetben. A közös fizetőeszköz tegnap 288 forint fölé is eljutott, míg lapzárta idején 287 forint körül járt. Király Júlia, a jegybank alelnöke tegnap kijelentette: a forint rekordmértékű gyengülése a svájci frankhoz képest nem befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank monetáris döntéseit.

A magyargyűlölő román elnökjelölt útját járja Magyar Péter