Kirgiz menekülés a káoszból

Feszült hangulatban, az ország déli részén nemrégiben 264 áldozattal járó és százezrek menekülését maga után vonó brutális etnikai alapú zavargások árnyékában rendeztek tegnap népszavazást Kirgizisztánban. A Kurmanbek Bakijev elnök elűzésével hatalomra került ideiglenes kormány legitimációját megteremteni, erősíteni hivatott referendum elemzők szerint ugyan egy lépés lehet a stabilizáció felé, ám messze nem old meg minden problémát.

Lehet-e ilyen helyzetben bármiféle szavazást tartani? – tették fel sokan a kérdést az elmúlt hónapok véres eseményeit, a közép-ázsiai országban eluralkodó káoszt látva. Európai fejjel gondolkodva ez természetesen elképzelhetetlen. De nem kell ahhoz a fejlett Nyugatról jönni, hogy kételyek merüljenek fel az emberben. Az ország déli részén még alig hallgattak el a fegyverek a kirgizek és az üzbégek véres összecsapásai után. A hadsereg szintén nem kesztyűs kézzel bánva a helyiekkel, tisztogatásokat végez Osban, s hol Bakijev embereit, hol pedig iszlám szélsőségeseket nevez meg a zavargások kirobbantóiként. Temérdek fegyvert gyűjtenek be, s minden bizonnyal rengeteg gyilkolásra alkalmas eszköz marad még a központi hatalommal szemben bizalmatlan, az elűzött elnököt támogató klánok kezében. De különböző fegyveres alakulatokat szerveznek az ideiglenes kormány tagjai is. Eközben a hivatalos adatok szerint is még több tízezer menekült tartózkodik a szomszédos országokban. A káosz miatt nem csak a lakóhelyen lehet szavazni, s azok is leadhatják céduláikat, akiknek személyazonosságát okmányok híján a bizottságok legalább két tagja igazolja.
Az ideiglenes kormány sietsége azonban érthető. A szavazás sikere érdekében úgy tesznek, mintha az országban normális lenne a helyzet, árulkodó azonban, hogy gyorsan eltörölték az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvételi küszöböt. Roza Otunbajeva a voksolás sikere esetén elhagyhatja az ideiglenes jelzőt, s a jövő év végéig felhatalmazással irányíthatja államfőként az országot.
Valahogy így látják a térség stabilitásában érdekelt nagyhatalmak is, akik a referendum megtartását támogatták. Nem lehet azonban kétséges senki számára, hogy a furcsa körülmények között zajló referendum még sikere esetén is legfeljebb félig teremtheti meg a hatalom legitimitását. Rendkívül sok függ a jogköreiben a referendum által megerősíteni hivatott parlament őszi megválasztásától. Ha ugyanis a törvényhozásban nem alakul ki valamiféle egyensúly a politikai erők között, akkor kódolható a további bizonytalanság.
Otunbajeva kora este kijelentette: a választópolgárok elfogadták az új alkotmányt, és „a nép véget vetett a családok hatalmára épülő autoriter kormányzásnak”. A referendum sikere – 65,1 százalékos részvétel – megteremtette a legitim kormány alapját, és megnyitotta az utat az őszi parlamenti választások előtt.