Teljesítőképességük határán járnak a svájci frankban eladósodott ügyfelek. Az alpesi deviza erősödése, amely az elmúlt hetekben a forint gyengülésével párosult, hatalmasra duzzasztotta a törlesztőrészleteket. Az arányokat jól szemlélteti, hogy míg a legtöbb ügyfél 150-160 forintos árfolyamon vette fel a hitelét, nemrégiben 220 forinthoz közelített a frank, és még a jelenlegi, valamivel erősebb forintnál is 209-210-es szinten időzik az árfolyam. Hiába kapott azonban erőre a magyar fizetőeszköz, az adósoknak fel kell készülniük arra, hogy 4-5 százalékkal többet kell majd fizetniük ebben a hónapban, mint júniusban, és akár 15-20 százalékkal többet, mint márciusban. Ráadásul az elemzők szerint egyhamar nem is megy kétszáz forint alá az árfolyam.
Úgy tűnik, a bankok is megelégelték a tarthatatlan állapotot, mert egyre több pénzintézet jelenti be, hogy csökkenteni fogja a frankban eladósodott ügyfelei terheit. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek általában kamatcsökkentéssel vagy a piacinál kedvezőbb árfolyam használatával érik el, hogy az ügyfeleiknek kevesebbet kelljen fizetniük. A törlesztőrészletek mérséklését a bankok általában azzal indokolják, hogy nekik sem érdekük, ha még több adósuk válik fizetésképtelenné. Márpedig a jelenlegi törlesztőrészletek mellett könnyen megugorhat a bedőlő hitelek száma.
Az OTP Bank június elsejei hatállyal a lakás- és jelzáloghiteleknél 0,75 százalékkal csökkentette a svájci frank, és fél százalékkal a japán jen kamatát. A mérséklés egy tízmillió forint összegű, húszéves futamidejű svájcifrank-lakáshitellel rendelkező háztartásnak havi nyolcezer forintos megtakarítást jelent – közölte Illés Zoltán, a hitelintézet ügyvezető igazgatója. A Budapest Banktól megtudtuk, hogy augusztus elején 0,6 százalékkal csökkentik svájcifrank-, illetve egy százalékkal a forintalapú jelzáloghiteleik kamatát. A ráták mérséklése mintegy 30 ezer szerződést érint. – A kamatcsökkentés a hitelüket szerződésszerűen törlesztő ügyfelekre vonatkozik, míg a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek a pénzintézet továbbra is nyolcféle fizetési könnyítési lehetőséget kínál – jegyezték meg a pénzintézet munkatársai. A K&H Bank a devizahitelek forintra váltását igyekszik megkönnyíteni az ügyfelek számára. Bába Ágnes, a K&H-csoport vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: június elsejétől a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek forintra váltását a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán biztosítják azok számára, akik inkább a hazai fizetőeszköz mellett törnek lándzsát. Az akció addig marad érvényben, amíg a svájci frank és forint keresztárfolyam tartósan, legalább harminc napon át folyamatosan nem csökken 175 forint alá. Az Erste Bank nem százalékokban számol, a pénzintézet július 15-től öt forint árfolyamkedvezményt nyújt az érvényes törlesztési árfolyamból a svájci frankban eladósodott lakossági ügyfeleinek. Lapunk megkereste a CIB Bankot és a Raiffeisen Bankot is, ám érdemben nem válaszoltak a könnyítést firtató kérdéseinkre.
A bankok szerint az árfolyam-ingadozás miatt egyre több adós gondolkodik abban, hogy forinthitelre váltja a devizakölcsönét. Ugyanakkor az utóbbi időben több szakember is arra figyelmeztetett, hogy nagyon körültekintőnek kell lenniük, mielőtt a váltásról döntenek. A gyenge magyar fizetőeszköz miatt ugyanis hatalmasra duzzadhattak a devizában nyilvántartott adósságok, és amennyiben valaki forintra váltja a kölcsönt, akkor ezzel a lépéssel lényegében állandósítja a jelenlegi árfolyamon mért adósságát. Egy ötmillió forintos tartozás két éve még 31 250 frankos adósságot jelentett. Ma ugyanennyi frankadósság forintra váltás esetén több mint hat és fél millió forint tartozást eredményez. Ráadásul a forinthitelnek is megvan a maga rizikója.
Mindeközben Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy senkinek sem lesz vonzó az eszközkezelő társasághoz menekülni, ezért aki tudja, törlessze lakáshitelét, és ne várjon az állami segítségre, mert nem biztos, hogy jól jár. A Hírszerző.hu-nak nyilatkozó Bencsik szerint a jövőben akár 40 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek a bérlakások havidíjai, igaz, nem mindenkinek.
Az államtitkár a bedőlt lakáshiteleseket segítő nemzeti eszközkezelő társaságról elmondta: a pénzintézeti keretek között kezelhetetlen hitelek átkerülnek az eszközkezelőhöz, amely rugalmasabban tud majd foglalkozni a bajbajutottak gondjaival. Az első lépcső a hiteltörlesztési fizetőképesség helyreállítása lesz. Az eszközkezelő itt még adós és bank között közvetít majd, és megpróbál megoldást találni, például a futamidő meghosszabbításával. Ha ez nem megy, akkor a társaság átveszi a hitelt az ingatlannal együtt. Az államtitkár aláhúzta, hogy az eszközkezelő nem szociális, hanem egy speciális pénzügyi intézmény lesz. Nem lehet arra számítani, hogy majd a közösség a költségvetés terhére mindenki problémáját megoldja.
origo.hu
Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”
