Konzervatív gazdaságpolitikai fordulat

Az új kormánynak már felállását követően szembesülnie kellett azzal, hogy az ország társadalmi és gazdasági helyzete lényegesen rosszabb, a költségvetés mozgástere sokkal szűkebb, mint azt az előző kormány vezetői és a hozzájuk közel álló szakértők és média állították. Júniusra világossá vált, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem tartható a Bajnai-kormány által vállalt 3,8 százalékos költségvetési deficit, és 5,1 százalék lenne a hiány mértéke, ha nem történnek komoly intézkedések. Mivel Magyarország mind ez ideig az egyetlen uniós tagállam, amely kétszeres túlzottdeficit-eljárás alatt áll, az unió vezetői nem láttak lehetőséget a deficit emelésére. Magyarország helyzetének javítása érdekében gyors, hathatós és minden eddiginél összehangoltabb gazdasági lépésekre van szükség. Nem elég kizárólag csak a költségvetés egyensúlyára összpontosítani. Nem elég csak a gazdasági növekedést beindítani, csökkenteni kell a munkanélküliséget, és növelni kell a foglalkoztatottságot. Nem elég a forintárfolyamot stabilizálni és kiszámíthatóbbá tenni az alakulását, a monetáris politika befolyását is szélesíteni kell, a kamatokat is csökkenteni kell, és mindezt a lehető legtakarékosabb módon. Nem elég az ország adósságállományát csökkenteni, eközben a magyar társadalom versenyképességet is javítani kell. Közben fel kell számolni a korrupciót, a pazarlást. S mindezt koordináltan és a lehető leggyorsabban és legeredményesebben.
Nem kis feladat, de szerencsére Magyarországon az emberek ma már tisztában vannak azzal, hogy nagy a baj, és időbe fog telni az elmúlt évek kormányzati hibáinak kijavítása.
A múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés a kormány 29 pontos első gazdasági akciótervéhez szükséges törvénymódosításokat. A gazdasági akcióterv célja a költségvetési hiány betarthatóságának biztosítása mellett leginkább a kis- és közepes vállalkozások működésének támogatása, munkahelyek teremtése, bürokrácia és adócsökkentés, amely révén 58-ról 48-ra csökken az adónemek száma, a beruházási engedélyeké pedig 51-ről 33-ra.
Londoni elemzők piaci szempontból összességében pozitívnak minősítették a magyar kormányfő által bejelentett gazdaságpolitikai terveket. David Haslem, a Fitch Ratings igazgatója például az MTI-nek azt nyilatkozta: a magyar kormány „jó kezdőlépést tett” gazdaságpolitikai terveinek körvonalazása irányába. Neil Shearing, a Capital Economics londoni befektetési elemző- csoport közgazdásza a pozitív elemek között emelte ki a devizaalapú jelzálog-hitelezés korlátozásának terveit, mivel ez az egyik tényező, amelyikből Magyarország bajai származnak.
Összességében vállalkozásbarát intézkedéscsomagnak nevezte a Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkára az akciótervet, kiemelve: a vállalkozásoknak kedvező, hogy a társasági adó kedvezményes, tízszázalékos kulcsát a jelenlegi ötvenmillióval szemben ötszázmillió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni. Dávid Ferenc főtitkár különösen fontosnak nevezte a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését és további pozitívumként értékelte, hogy a kormány az állam olcsóbbá tételével maga is hozzájárul a költségvetési egyensúlyhoz, s nemcsak a bevételi oldalon módosít. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a társasági adó csökkentése javítja a versenyképességet, az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó a kedvezmények alakulásának függvényében teljesítményösztönző. Géresi József az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzeti kisipar életben maradása múlik a bejelentett intézkedések megvalósításától. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a meghirdetett akciótervet olyan első intézkedéscsomagnak nevezte, amely végre nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, így annak a kis- és közepes vállalkozások lehetnek a nyertesei.
A szakszervezetek összességében egyetértettek az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett gazdasági akcióterv céljaival, egyúttal sürgették a párbeszéd mielőbbi megkezdését a szociális partnerekkel.
A költségvetési tanács napokban közzétett elemzése megerősíti: az adócsomag 2010 tekintetében eleget tesz a kötelező ellentételezés szabályainak (nem üt rést a büdzsén). Amennyiben minden a tervek szerint történik, az idén még javul is a költségvetés helyzete, a költségvetési tanács becslése szerint mintegy nyolcvanmilliárd forinttal.
Miközben az európai szintű banki különadó bevezetése mellett érvelt a német kancellár az európai állam- és kormányfők ülésén, hat Magyarországon működő külföldi bank (a KBC, az Intensa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, a Raiffeisen International és az Erste Bank) segítségért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy beszélje le a magyar kormányt a tervezett banki különadóról.
A Századvég Alapítvány kérdőíves közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a kormány terveit a magyar társadalom elsöprő többsége támogatja. A vizsgált intézkedésekkel (a 29-ből a 16 legfontosabbra kérdeztek rá a kutatók) a véleménynyilvánítók átlagosan 84 százaléka egyetértett. A legszimpatikusabb intézkedések közé a külföldi élelmiszerek fokozottabb ellenőrzése (96 százalék), az állam kiadásainak általában vett csökkentése (95 százalék), a telefon-, a bútor- és a gépjárműcserék leállítása (93 százalék), az adományozás adómentessé tétele (93 százalék), a pártok költségvetésének 15 százalékos csökkentése (93 százalék), a végkielégítések megadóztatása (91 százalék), illetve az EU-s források magyar kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésére történő átcsoportosítása (90 százalék) került.
Négyötödös vagy azt meghaladó támogatottságú lépésnek számít a közüzemi díjak befagyasztása (89 százalék), az állami szektoron belüli bruttó havi kétmillió forintos kereseti plafon (89 százalék), az adórendszeren kívüli kereset (84 százalék), illetve a kilakoltatási moratórium (80 százalék) bevezetése.
A 29 pontos akcióterv, amely a megtakarítások és a gazdasági növekedés keveréke, jelentős részben az állami szféra elvonásaira és az állami vállalatok pazarlásainak a megállítására támaszkodik, elnyerte a közvélemény és a piacok támogatását is. Abban mindenki egyetért, hogy az irány jó. De természetesen ez még csak a kezdet, amelyet újabb és újabb intézkedéseknek kell követnie.
Az egyik ilyen legelső és legfontosabb intézkedés az alacsony jövedelműek közterheinek lényeges és gyors csökkentése kellene hogy legyen. Amint arra a Magyarországi Japán Gazdasági Kamara a Magyarországon működő japán cégek gondjait összegyűjtve, a jövőbeni befektetési körülmények javítása érdekében tett javaslatait tartalmazó levelében rámutat: Magyarországon túlságosan magas a munkavállalók adó- és társadalombiztosítási terhe. Figyelembe véve az áfa magas szintjét is, mindez azt eredményezi, hogy a munkavállalóknak a saját kiadásaira rendelkezésre álló reáljövedelme a bruttó bérnek mindössze 40-60 százalékát teszi ki. Amíg az állam ekkora jövedelmet von el a munkavállalóktól, addig nem várható se a belföldi fogyasztói piac, se a lakossági megtakarítások növekedése.
Az első akcióterv a megcélzott intézkedések megvalósításán túl számos nagyon egyértelmű üzenetet is hordoz. Lehet másként is intézni az ország dolgait, nem csak úgy, mint azt az elődök tették részeg matrózok módjára. A megszorítások csak elmélyítik a válságot. Senkit sem tehetnek ki otthonából, de mindenkinek lehetőségei függvényében osztoznia kell a közös terhekben. Még a bankoknak is jelentős részt kell vállalniuk a gazdaság újjáépítésében. A költségvetésideficit-csökkentés fetisizálása helyett olyan konzervatív gazdaságpolitikát kell megvalósítani, amelyben egyaránt fontos a foglalkoztatás maximalizálása, a gazdasági növekedés élénkítése, a költségvetés egyensúlyban tartása, a pénzügypolitika (az árfolyam-politika, kamatpolitika stb.) eredményességének növelése, a versenyképesség javítása, a beruházások, a belföldi fogyasztás és az export optimális és harmonikus növekedése. Mindezek megvalósítására tesz jó kezdeti lépést a kormány a 29 pontos akciótervvel és végrehajtásával.

A szerző közgazdász