Önrész sem kell a lakásfelújításhoz

Közepes mértékű energetikai korszerűsítésbe akár önerő nélkül is belevághat az ember, s a tervbe vett zöldbank által nyújtott kedvezményes hitel törlesztőrészleteit a megtakarított energia árából fizetheti. Szakértők a pontos számításokhoz szükséges ingatlankatasztert hiányolják, de bíznak a program finanszírozhatóságában.

A januárban induló középület- és lakásfelújítási energetikai programban egy közepes méretű felújításba akár önrész nélkül is belevághat az ember. A forrást a százmilliárdos nagyságrendű szén-dioxid-kvóta-bevételekből, illetve az uniós pénzek átcsoportosításával biztosítjuk – jelentette ki lapunknak Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára, aki hozzátette: – A lakosság a létrehozandó zöldbankon keresztül juthat a kedvezményes hitelhez, a törlesztőrészleteket a megtakarított energia árából fizetheti. Aki nagyobb méretű korszerűsítésre szánja el magát, annak bizonyos nagyságú önrészt állnia kell. Ennek biztosítása történhet lakás-takarékpénztári megtakarításokból, amelyeket az egykulcsos személyi jövedelemadón, illetve a családi kedvezményeken felül további engedményekkel ösztönzünk majd.
Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke a program kapcsán hiányolta, hogy nem létezik az az ingatlankataszter, amely alapján részletesen föl lehetne mérni a hazai épületállományt s így kiszámolni a beruházáshoz szükséges tőke nagyságát. Az új lakásoknál tavaly bevezetett energetikai zöldkártya már valamiféle alapot adhat egyfajta állapotfelmérésre. Jövőre pedig a bérbe adott, illetve értékesíteni kívánt épületek esetében is kötelező lesz az energetikai állapotfelmérés, ami alapján már meg lehet becsülni az ingatanok állapotát, illetve a korszerűsítéshez szükséges tőke nagyságát.
Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője szerint a meglehetősen leromlott állapotú társasházak lakásainak forgalomképességére mindenképpen pozitív hatással van az intézkedéscsomag, ha az árakat nem is minden esetben lehet majd emiatt emelni.
– Homályos azonban egyelőre, hogy pontosan milyen kör vehet részt majd az épületfelújítás első ütemében és minderre pontosan honnan lesz a fedezet. Egyelőre nem láttunk nyilvános számításokat arra vonatkozóan, hogy az így elérhető megtakarítás minden esetben elegendő lehet-e a hitel visszafizetésének fedezetére, az elgondolás azonban kétségkívül hasznos mind az ingatlanpiac, mind pedig az érintett épületek lakói számára – tette hozzá Murányi.
– Tapasztalataink szerint a panelprogram, illetve egyéb energiatakarékos felújítás sok esetben az önrész biztosításán bukott meg – vélte Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. – A legnehezebb meggyőzni az embereket, hogy egy tíz-tizenöt év alatt megtérülő beruházásra is érdemes áldozni. Bár tény az is, hogy az emberek egyre inkább keresik a rezsiköltségek csökkentésének lehetőségét.
– Jelentős árfelhajtó hatása lehet egy komolyabb energetikai felújításnak. Közelmúltban készített országos felmérésünk szerint egy energetikailag felújított 80 négyzetméteres családi házat sokkal gyorsabban és akár 40 százalék felárral lehet értékesíteni. Ráadásul addig évente mintegy 200 ezer forintot spórol meg a közüzemi számlákon a tulajdonos – tette hozzá a szakértő. – Mindez talán megkönnyíti a döntést az emberek számára, különösen, ha még az önrészt is kedvezményes hitelből állhatják.