Tizenöt szervezet döntött úgy a Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére, hogy a lakhatási jog megalapozására otthonteremtési programot kell beindítani, különös tekintettel a szociális bérlakások építésére. „Azonnali lépésként teljes körűen le kell állítani azoknak a kilakoltatását, akik jogszerűen birtokolják egyetlen otthonukat, és önhibájukon kívül váltak fizetésképtelenné, az államnak pedig meg kell akadályoznia, hogy elvegyék a fedelet azoknak a családoknak a feje fölül, amelyek elvesztették a munkájukat és a megélhetésüket” – olvasható a határozatban. Ebben kitérnek arra is, az érintetteknek lehetővé kell tenni, hogy bérlőként akkor is az otthonukban maradhassanak, ha elveszítik tulajdonjogukat saját lakásuk fölött.
A több társadalmi és politikai szervezetet magában foglaló szociális kerekasztal támogatásáról biztosította a kormány és a parlament minden olyan intézkedését, amely a lakhatási jog törvénybe iktatására, és anyagi megalapozására irányul. – Társadalmi részvételt akarunk a kormány és a parlament döntéseinek a kialakításában – áll a határozatban.
Zlinszky János alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy az érvényben lévő alkotmány is tartalmazza a lakhatáshoz való jogot, csak éppen azok a törvények hiányoznak, amelyek ezt az alapjogot a bírói gyakorlat számára is elérhetővé tennék. – A törvényhozás mulasztásos alkotmányellenes késedelemben van – vélekedett. – Megoldást a pillanatnyi helyzetben az kínálna, ha a Legfelsőbb Bíróság, vagy az Alkotmánybíróság kötelező módon írná elő a jogszolgáltatónak, hogy az a szerződés, amely a lakhatásnak minden megfelelő biztosítása nélkül vonja el tőkefedezetként a szociális hitelből épülő lakást, uzsorás szerződés, és mint ilyen, semmis, mert jogellenes – mutatott rá. Hozzátette, az ilyen szerződés alapján a kiürített lakás átadása nem követelhető.

Ilyen Magyar Péter békepolitikája: mocskos szidalmakat kap a kormánypártok egyik női politikusa