Sokba kerültek a bankok az országnak

Nem felel meg a valóságnak a pénzintézetek vezetőinek azon állítása, hogy az általuk irányított bankokat nem segítette meg a magyar állam. Szakértők szerint az elmúlt évtizedek banki konszolidációja a sokszorosába került annak a százhúszmilliárd forintnak, mint amennyit most a hitelintézetektől követel az állam. Néhány év alatt többszörösen megtérültek a pénzintézetek befektetései.

Nem állja meg a helyét lapunk szakértői szerint a bankok azon állítása, hogy a magyar állam nem segítette ki a pénzintézeteket, ezért a rájuk kivetett különadó igazságtalan. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a napokban a Duna Televízióban azt nyilatkozta, hogy bankadót olyan európai országokban vezetnének be, ahol az államnak jelentős öszszegekkel kellett kisegítenie a bankokat a válság kitörésekor. – Magyarországon ilyen segítségre nem volt szükség – jegyezte meg Nyers. Hozzátette: a hazai és a külföldi bankadótervek között öt-tizenötszörös a különbség, a magyarországi bankszektor kárára. Mint ismeretes, a kormány ebben az évben 200 milliárd forintos különadót vetne ki a pénzügyi szektorra, ebből a bankokra körülbelül 120 milliárd forint esne.
Szakértői vélemények szerint Nyers Rezső érvelése – enyhén szólva – „több sebből vérzik”. Varga István közgazdász lapunkban megjelent múlt hétvégi elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok hatalmas mértékű bankkonszolidációkat hajtottak végre, amelyek terheit még generációkon át viseli majd a magyar társadalom. Idén március végén a magyar hitelintézetek több mint 236 milliárd forintnyi úgynevezett konszolidációs államkötvényt birtokoltak. E kötvények lényegében olyan kötelezvények, amelyeknek a hozamát az államnak folyamatosan fizetnie kell. Varga István becslései szerint az utóbbi tíz évben – mai értéken számítva – évi 24 milliárd forintos terhet jelentett a magyar költségvetésnek a bankok konszolidációja. A szakember szerint csak az 1995-ös bankmentés 2000-2100 milliárd forintjába került az adófizetőknek mai értéken. Csak összehasonlításképpen: a különadó pénzintézetekre eső része idén 120 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg a jegybankban állomásoztatott banki pénzek kamata mögött is meszsze elmarad. Varga István arra figyelmeztetett, hogy ez év áprilisában a kötelező tartalékképzés miatt a Magyar Nemzeti Bankban tartott hitelintézeti pénzek mellett még 5149,6 milliárd forintot állomásoztattak a jegybankban a pénzintézetek. Ezen összeg éves kamata pedig 220 milliárd forintot tesz ki. A közgazdász szerint a magyar bankmentés nemcsak a konszolidációban, az elmúlt évek jogi szabályozásában is tetten érhető, hiszen az előző kormány válságkezelés címszó alatt törvénybe iktatta, hogy állami kötelezettséget vállal a bankrendszer stabilitásáért.
Pősze Lajos közgazdász, a Jobbik országgyűlési képviselője szintén úgy látja, hogy eltörpül a bankadó azok mellett az összegek mellett, amiket a pénzintézetekre fordított a magyar társadalom az elmúlt években. – Magyarországon a bankoknak kevesebb adót kellett fizetniük, mint a Nyugat-Európában, ráadásul hazánkban magasabb profitot tudtak termelni, mint a nyugati államokban – jegyezte meg a képviselő. – Ezek az előnyök az évek során jóval nagyobb hasznot hajtottak a bankoknak, mint amekkora összeget most a társadalom követel tőlük – tette hozzá. Pősze Lajos számítása szerint az állami konszolidációval talpra állított, majd a nagy pénzintézetek által olcsón megvásárolt bankok már több tízszeresét kitermelték a vételáruknak.
– Magyarország hitelei jelenleg elérik a GDP 110 százalékát; 35 ezer milliárd forintról van szó. Ennek a tartozásnak az éves kamata eléri a 3000 milliárd forintot. Márpedig ez az összeg a bankok nyereségét növeli, és sokszorosan meghaladja a különadó összegét – jegyezte meg Pősze. A képviselő szerint azok az érvek sem állják meg a helyüket, amelyek szerint a bankadó kivetése bedöntené a bankpapírok árfolyamát. – A befektetők már hónapok óta tudhatnak arról, hogy Európa számos országában érik a bankadó gondolata. A piacok már rég beárazták ezeket a közterheket, ezért nem várható, hogy a papírok jelentős eséssel reagálnak majd az adó bevezetésére – fogalmazott Pősze Lajos. Ráadásul a jobbikos képviselő szerint az is előfordul, hogy a pénzintézetek vezetői ismerőseik számára olyan céges hiteleket nyújtanak, amelyekről maguk is tudják, hogy azokat soha nem fogják visszakapni. – Amennyiben nem nyújtanának ilyen „bedőlésre ítélt” kölcsönöket, már meg tudnák spórolni a bankadó összegét – állítja Pősze Lajos.