Kevés gyermek születik, sok ember hal meg – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint leginkább ez jellemzi hazánkat. Vukovich Gabriella rámutatott: a szomorú statisztika várható következménye az lehet, hogy 2050-re Magyarország népessége 8,5 millió főre csökken, amelynek első számú okát a kiszámíthatatlan jövőképben látja. Mint mondta, népességünket a csökkenés, illetve az öregedés jellemzi. Míg 1980-ban hazánk lakossága 10,710 millió fő volt, ugyanez 2010 áprilisára 10,007 millióra csökkent. Ezt a becsült értéket a 2001-es népszámlálás eredményeiből kiindulva a népmozgalmi adatok (születések és halálozások száma), valamint a nemzetközi vándorlások adatai alapján számolták ki. Míg az előbbiekről pontos adatokkal rendelkezünk, az utóbbiak és azon belül főként a kivándorlásra vonatkozó adatok, már jóval bizonytalanabbak.
– A küszöbönálló jövő évi népszámlálás éppen ezért nagy meglepetésekkel szolgálhat az ország tényleges lakónépességének számát illetően – hívta fel a figyelmet Vukovich Gabriella. A KSH elnöke a világnap alkalmából ismertette az emberiséget érő várható változásokat is: 2050-re a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról 9,1 milliárdra nőhet. – Ha a jelenlegi népesedési mutatók állandósulnának, 2050-re több mint 11 milliárd ember élne a Földön – mutatott rá.
Speider Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa azt elemezte, mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy mértékben hanyatlott a gyermekvállalási kedv. A szakember ennek okát főként a munkaerő-piaci nehézségekben látja. – Az érintettek attól félnek, hogy a gyermek miatt beszűkülnek a munkaerő-piaci kilátásaik, romlik az anyagi helyzetük és csökken a szabadságuk – mutatott rá Speider Zsolt. Felhívta a figyelmet a sokáig halogatott gyermekvállalás veszélyeire. Eszerint az évek számával nőnek az egészségügyi kockázatok, illetve a hosszú párkapcsolat után kialakulnak a gyermekmentes élet szokásai. Mint mondta, kevesen számolnak ezzel szemben a gyermekvállalás előnyeivel. Ezek közé tartozik a boldogság- és a harmónianövekedés, az időskori biztonság és az első gyermek születését követően a párkapcsolat fellendülése, javulása.
A kutatóintézet másik munkatársa, Gödri Irén előadásában elmondta: az elmúlt hét évben magasabb volt ugyan a bevándorlás, ám az emigráció is jelentős. – A magyarok számára Németország, Ausztria, Spanyolország, Hollandia és Svédország a fő úti cél – ismertette Gödri Irén.
Kínában lassítottak. Körülbelül 400 millió gyermek megszületését akadályozták meg Kínában azzal, hogy az ország vezetői 1979-ben szigorú népesség-ellenőrzési politikát rendeltek el, általánosságban csak egy utódot engedélyezve a családoknak. A korlátozást a tervek szerint legalább 2033-ig fenntartják.
A lélekszám azonban addigra várhatóan így is eléri majd a 1,5 milliárdot, ami a csúcspont lehet. Kína népessége 2015-re közelítheti meg az 1,4 milliárdot – 2008 végén ez a szám még csak 1,32 milliárd volt –, s addigra a kínaiak több mint fele városokban él majd – közölte a Hszinhua hírügynökség a népességtervezési ügynökség vezetőjére hivatkozva, aki szerint a városi lakosság a következő években mintegy 700 millióval nő majd.
Li Bin elmondta: Kína várhatóan ekkor éli át az első „időskori robbanást” is, ami azt jelenti, hogy évente nyolcmillió ember lépi át a hatvanéves kort, szemben a jelenlegi 4,8 millióval. A szakember számításai szerint 2015-re 200 millió ember lesz 60 évnél idősebb. Eközben azonban a 15 és 59 év közöttiek, azaz a munkaképes korúak aránya a társadalmon belül eléri a csúcspontot, és lassú csökkenésnek indul – tette hozzá Li Bin.
origo.hu
Bródy János fia takarít, hogy elüsse az időt a kaliforniai börtönben
