Paprikatermesztés, ö-ző nyelvjárás, papucsosmesterség, parasztházak napsugárdíszes oromzata és az alsóvárosi búcsú; mindezek mára a „szegediség” jelképeivé váltak. A Szöged hírös város című néprajzi állandó kiállítás a részben máig élő hagyományokat mutatja be. A tárlat szerdán délután öt órakor nyílik a Móra Ferenc Múzeumban. A múzeum új néprajzi állandó kiállításának előkészítésekor közel négytonnányi anyagot, vasat, fémet, fát mozgattak meg, és 160 liter festéket használtak fel a technikai munkatársak. A hónapokig tartó előkészítés után megnyíló tárlaton több mint negyven archív fotó és közel kétszáz régi tárgy segítségével ábrázolja a szegedi népélet változásait Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a kiállítás kurátora.
A Szöged hírös város című kiállítás fő mondanivalója a „szegediség”: a város és a hozzá tartozó nagytáj paraszti világának bemutatása. A tervek szerint évekig látható állandó néprajzi kiállítás építéséhez szükséges forrásokat a múzeumot fenntartó Csongrád megyei önkormányzat, a kultusztárca és az Európai Unió biztosította. Az új állandó néprajzi kiállítás kiemelt témái a Tiszához kapcsolódó tevékenységek, a homoki gazdálkodás és a paprikatermesztés, a híressé vált papucsos-, késesmesterség, a népi építészet sajátosságai, illetve a sokakat vonzó alsóvárosi búcsú is. A kiállításon nyolc érintőképernyős monitor is segíti majd a tájékozódást, emellett lesznek kézbe vehető és felpróbálható tárgyak is. A „Tisza” betűtípussal nyomtatott feliratokból az is megtudható, hogy a szegedi bicska a XIX. század végén országos hírnévnek örvendett, s a szegedi papucs pedig a XX. század első felében hírnevet szerzett lábbeli; készítésének módja és divatja a török hódoltság idejéből ered.
origo.hu
A Holdról is látható dugók várhatók az M7-es autópályán
