Ha Rakacaszenden az alsófokú oktatásban részesülő 47 gyerekből 46 roma, és csak a görög katolikus pap fia a magyar, akkor vajon ki a szegregált? – célzott Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arra a fogalomzavarra, amelyet a balliberális oktatási kormányzatok hagytak „örökségül” hazánkban. Felvetését Balog az említett borsodi kistelepülésen tette, ahol az általa vezetett államtitkárság tizenöt munkatársa tartott kétnapos terepszemlét és tréninget. Az államtitkár azt nyilatkozta lapunknak: akárhogy is, a helybéli cigány gyerekeknek jót tesz a görög katolikus egyház által Rakacaszenden 1999-ben helyreállított oktatás, amelyről akkori miniszterelnöki évértékelőjében Orbán Viktor is megemlékezett, mint a remény jelképéről.
Balog Zoltán dicsérte a görög katolikus egyház áldozatos cigánymisszióját és lakosságmegtartó erőfeszítéseit a borsodi térségben. Kifejtette, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság egyik legsürgetőbb célja éppen az, hogy elősegítse és koordinálja az egyházi szerepvállalást a közoktatásban és a szociális gondozásban mindenütt, ahol hátrányos körülmények között cigány közösségek élnek. E célból találkozik Balog Zoltán két hét múlva Erdő Péter bíboros érsekkel és Bölcskei Gusztáv református püspökkel, zsinati elnökkel.
Az államtitkár hozzátette: úgy kívánják átalakítani a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány cigány-ösztöndíjrendszerét, hogy abban előtérbe kerüljön a tehetséggondozás, itt is együttműködve az egyházakkal. „Hangsúlyt fektetünk arra is, hogy az ösztöndíjazást követően a fiatalok első munkaévüket saját közösségükben szolgálva töltsék el, például szociális munkásként, pedagógusként. Az államtitkárság tréningjét egyébként a „Rózsadombon” rendezték meg, azaz a 80 százalékban roma lakosságú Rakacaszend Rózsadomb utcájában található iskolában.
origo.hu
Így alakulnak az üzemanyagárak – nem mindegy, hol tankolsz
