Egy lépéssel közelebb került Magyarország ahhoz, hogy költségvetési hiányát és adósságállományát csökkenthesse a magánnyugdíj-pénztári befizetések öszszegével. Kilenc uniós tagállam ugyanis közös levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosához annak érdekében, hogy a nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok esetében módosítsanak az elszámolási gyakorlaton – erősítette meg közleményben a külföldi lapértesüléseket tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Lengyelország által irányított kezdeményezés lényege, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket az Európai Unió ne vegye tekintetbe az adósság és a hiány elszámolásakor.
*
A Wirtschaftsblatt című osztrák lapra hivatkozva a Portfolio.hu gazdasági hírportál arról számolt be, hogy a levél tartalmával nyolc új tagország (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia, Lettország) és Svédország ért egyet.
– Érdemlegesen növelné a költségvetés mozgásterét rövid távon, ha az unió engedélyezne a magánpénztári hozzájárulások elszámolásának megváltoztatását. Ez azt jelenti, hogy GDP-arányosan azonnal 1,2–1,5 százalékkal csökkenne a költségvetési hiány – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Madár István közgazdász. A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy habár kifelé jóval kedvezőbb „statisztikai színben” mutatkozna az ország, ennek mindössze kozmetikai hatása lenne, s államkötvényekkel továbbra is ugyanakkora deficitet kellene fedezni. Madár István szerint ez a gyakorlat mégsem számítana „bicskanyitogató trükközésnek”, a kilenc tagország kérése ugyanis összhangban van az Európai Unió elvárásaival. A költségvetést sok módszertani eljárással lehet tető alá hozni, s a szakemberek sem értenek egyet teljes mértékben abban, hogy pontosan melyik gyakorlat tükrözi a legjobban egy ország államháztartásának állapotát. – Az elemzők általában nem merülnek el módszertani kérdésekben, a hivatalos adatokra építik jelentéseiket, így az ország a befektetők körében is jobb megítélés alá eshetne – mutatott rá a közgazdász. Ebből a szempontból azonban nem mindegy, hogy a kormány mire használná fel ezt a felszabadult mozgásteret, arra, hogy csökkentse az adókat, vagy pedig hogy három százalék alá tornássza le a hiányt, s ezzel Budapest kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánnyugdíj-pénztári kiadások átkönyvelése nem elegendő az egyensúly megteremtéséhez, s a privát kasszák felszámolására, esetleg választhatóvá tételére lenne szükség (egyesek ezt államosításként értékelik, konkrétan a nyugdíjrendszer második pillérének a kivezetéséről lenne szó). E mögé az álláspont mögé sorakozott fel Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke is, aki a Figyelőnetnek adott tegnapi interjújában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárak sérülékenysége társadalmi kockázatokat rejt, s hajlik arra, hogy az államosítás mellett foglaljon állást. – Ami magánpénzben jobban működik, azt magánkézbe kell adni, ami az államnál hatékony, azt meg úgy kell használni – mutatott rá Kovács.
Egyelőre semmi sem garantálja, hogy Brüsszelben rábólintanak a kilenc uniós ország kérésére. A Világgazdaság információi szerint például Németország általában elutasító az ilyen javaslatokkal szemben. Az uniós intézményeknél jelenleg vizsgálják a kezdeményezés tartalmát. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál lapunknak nem tudták megmondani, hogy mikorra várható válasz a témában.
origo.hu
Zöldhulladék égetése: ennyibe kerülhet, ha megszegjük a szabályt
