Megdöbbentő eredményeket talált lapunk, amikor az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) elnökségi tagjainak kutatási eredményeire voltunk kíváncsiak. A Magyar Tudományos Művek Tárából (MTMT) ugyanis kiderült, hogy a hatfős elnökségből három kutató gyakorlatilag semmilyen gyakorlati eredménnyel nem büszkélkedhet, ami a tudományos munkában mérvadónak számító hivatkozásokat illeti.
Kitűnő példa Lőrincz Viktor Olivér, az ADF elnöke, aki
pályafutásának 2007-es kezdete óta, 18 év alatt mindössze 102 hivatkozást gyűjtött össze.
Szintén megdöbbentően kevés, mindössze 34 hivatkozással rendelkezik a szervezet korábbi elnöke és hangadója, Bán-Forgács Nóra. A médiában rendszeresen nyilatkozó és kormányellenes kirohanásairól elhíresült jogásznak 1999 óta, huszonhat év alatt sikerült összegyűjtenie 34 hivatkozást.
Hozzávetőlegesen, a Bán-Forgáccsal nagyjából egyidős Schanda Balázs alkotmánybíró több mint 1700 hivatkozással rendelkezik 1993 óta.
Mind közül a legrosszabb eredménnyel Sarankó Márta irodalmár rendelkezik, akinek 1989 óta egyetlen hivatkozást sem sikerült összekaparnia.
Nála jobb eredményeket tudhat magáénak Földes István, az ADF elnökségi tagja, aki 1980 óta, 45 év alatt 1569 hivatkozást gyűjtött össze. Azonban összevetésben ez a szám sem túl rózsás, ugyanis a publikálását néhány évvel korábban, 1977-ben megkezdő Pokol Béla egykori alkotmánybírónak több mint háromezer hivatkozása van. Szintén az ADF-en belül jó, valójában azonban átlagosnak mondható hivatkozással rendelkezik Havas Attila elnökségi tag, aki több mint kétezer hivatkozást kapott 40 év alatt.
A legeredményesebb az ADF elnökségi tagjai közül Péter László alelnök, aki 32 év alatt több mint háromezer hivatkozást gyűjtött össze.