Sikertelen kutatók gyülekezete az Akadémiai Dolgozók Fóruma

Teljesítmény nélküli kutatók kardoskodnak a kutatási hálózat reformja ellen.

2025. 06. 23. 16:19
Bán-Forgács Nóra Fotó: Forrás: Tűzfalcsoport
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdöbbentő eredményeket talált lapunk, amikor az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) elnökségi tagjainak kutatási eredményeire voltunk kíváncsiak. A Magyar Tudományos Művek Tárából (MTMT) ugyanis kiderült, hogy a hatfős elnökségből három kutató gyakorlatilag semmilyen gyakorlati eredménnyel nem büszkélkedhet, ami a tudományos munkában mérvadónak számító hivatkozásokat illeti.

Kitűnő példa Lőrincz Viktor Olivér, az ADF elnöke, aki

pályafutásának 2007-es kezdete óta, 18 év alatt mindössze 102 hivatkozást gyűjtött össze. 

Szintén megdöbbentően kevés, mindössze 34 hivatkozással rendelkezik a szervezet korábbi elnöke és hangadója, Bán-Forgács Nóra. A médiában rendszeresen nyilatkozó és kormányellenes kirohanásairól elhíresült jogásznak 1999 óta, huszonhat év alatt sikerült összegyűjtenie 34 hivatkozást.

Hozzávetőlegesen, a Bán-Forgáccsal nagyjából egyidős Schanda Balázs alkotmánybíró több mint 1700 hivatkozással rendelkezik 1993 óta.

Mind közül a legrosszabb eredménnyel Sarankó Márta irodalmár rendelkezik, akinek 1989 óta egyetlen hivatkozást sem sikerült összekaparnia.

Nála jobb eredményeket tudhat magáénak Földes István, az ADF elnökségi tagja, aki 1980 óta, 45 év alatt 1569 hivatkozást gyűjtött össze. Azonban összevetésben ez a szám sem túl rózsás, ugyanis a publikálását néhány évvel korábban, 1977-ben megkezdő Pokol Béla egykori alkotmánybírónak több mint háromezer hivatkozása van. Szintén az ADF-en belül jó, valójában azonban átlagosnak mondható hivatkozással rendelkezik Havas Attila elnökségi tag, aki több mint kétezer hivatkozást kapott 40 év alatt.

A legeredményesebb az ADF elnökségi tagjai közül Péter László alelnök, aki 32 év alatt több mint háromezer hivatkozást gyűjtött össze.

 

Mit akar az ADF?

Mint arról már beszámoltunk, egyre nagyobb figyelem irányul az ADF-re, amely a hazai tudományos élet szereplőit kívánja képviselni, ugyanakkor egyetlen akadémikus sincsen a soraikban. Ezt maga Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is megerősítette egy lapunknak adott interjúban.

A szervezet eredetileg a kutatói autonómia és az intézményi függetlenség védelme érdekében alakult, ám működése kapcsán komoly kérdések merülnek fel. Az ADF pénzügyi működése és belső döntéshozatali mechanizmusai nem nyilvánosak. A szervezet hivatalos honlapján elérhető alapszabály alapján nem egyértelmű, hogy a szervezet pontosan miként működik,

milyen formában választják meg a vezetőiket, illetve a közgyűlésekről sem lelhető fel hivatalos dokumentáció.

További ellentmondás, hogy a szervezet vezetése gyakran hivatkozik magára mint a széles tudományos közösség képviselőjére, ám valójában a szervezet nem tart olyan eseményeket, amelyeken minden tudós elmondhatná a véleményét. A szervezet átláthatatlansága, a konzultáció hiánya pedig arra enged következtetni, hogy

az ADF valójában nem a magyar kutatókat és tudományos munkatársakat képviselő szervezet, hanem egy társaság, amely a saját érdekeit védi.

A sajátos érdekvédelemre jó példa a szervezet elnökségi tagja, Bán-Forgács Nóra. Neki ugyanis nyilvánvalóan nem áll érdekében a kutatóhálózat átalakítása. A Milton Friedman Egyetemen is tanít, korábban az EBESZ főtanácsadójaként, az ENSZ szakértőjeként és az EU Nyugat-balkáni projektjeinek emberi jogi szakértőjeként tevékenykedett. Ezek a pozíciók jól mutatják, hogy szorosan kötődik a nemzetközi liberális jogászközösséghez.

Bán-Forgács a Visegrad Fund nemzetközi pályázatát 2024-ben nyerte el, amely szervezet a CEU-val és a Nyílt Társadalom Archívummal is kapcsolatban áll.

A Jogtudományi Intézet, ahol Bán-Forgács Nóra is dolgozik, hosszú ideje a baloldali jogászelit egyik fő műhelye. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének (TK JTI) munkatársai között többen vannak, akik valamelyik Soros-féle szervezetnél is tevékenykednek, vagy valaha ott dolgoztak, például a Magyar Helsinki Bizottság vagy a TASZ kötelékében, de olyan is van közöttük, aki a CEU-n oktat.

Borítókép: Bán-Forgács Nóra (Forrás: Tűzfalcsoport)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.