Együttesen vezetett oda a világháborús vereség, a két forradalom, majd a trianoni sokkhatás, hogy az 1919–20 utáni magyar ifjúság körében felerősödtek a mozgalmak, sőt a nemzeti mozgalmakra jellemző törekvések. Míg a dualizmus idején ismeretlen volt a fiatalok széles körű társadalmi szervezkedése, és a felsőoktatási intézmények berkeiben működő szakmai szervezeteken túl (amelyeket akkor és később is „kebelbeli egyleteknek” neveztek) nem léteztek mozgalmak, addig az ellenforradalommal egy időben igencsak megszaporodtak a „bajtársi egyesületek”. Ezek közül taglétszáma, szervezettsége és befolyása révén kiemelkedett az 1919-ben alapított és 1945-ben feloszlatott – háborútól háborúig működő – Turul Szövetség.
A vörösök leverésével egy időben, 1919. augusztus 3-án alakult meg a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége, amelynek karonként szerveződő egyesületei öt év múlva vették fel egységesen a rövidebb és emblematikus Turul Szövetség nevet. A Turul Szövetség önmagát „bajtársi egyesületnek” nevezte, és attól vált egy ifjúsági mozgalmon túlmenő társadalmi szervezetté, hogy nem csak felső iskolásokat tömörített – avat be a részletekbe Kerepeszki Róbert történész (Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara), aki tavaly foglalta össze a Turul történetét A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948 című kötet (Osiris Kiadó, 2009) számára. Az ellenforradalmi, „keresztény-nemzeti” szervezetek fontos bázisa volt az egyetemeken, főiskolákon és akadémiákon tanulók csoportja. Ezt ismerte fel Antal István, a Turullal szimpatizáló Gömbös Gyula miniszterelnök sajtófőnöke, amikor megjegyezte, hogy a Turul Szövetség „igen nagy szerepet vitt az akkori közrend biztosítása körül”. A Turul persze nemcsak úgy biztosította a közrendet, hogy egyetemi karhatalmi zászlóaljakat állított fel a campusokon, hanem nevéhez fűződik az 1919–20-as tanév „zsidómentes szemesztere” is, amikor a turulisták igazolóbizottságai és korántsem a „közrend biztosítását” szemük előtt tartó különítményei a zsidó (származásúnak tartott) diákokat egyszerűen kiverték az egyetemekről. A Turul azonban jóval több volt ennél, noha kétségtelen, hogy az antiszemita megnyilvánulások a szervezet állandó elemei voltak – mondja Szécsényi András történész (Holokauszt-emlékközpont), aki egy hasonló, 1941-es incidens történetét nemrég a Kommentár című folyóiratban dolgozta fel.
Számos egyetemista mozgalom működött a Turulon kívül is, mint például a Műegyetemen alakult Magyar Technikusok Hungária Bajtársi Egyesülete, a katolikusokat tömörítő Foederatio Emericana (1921–46) és az 1927-ben alapított legitimista Szent István Bajtársi Egyesület. A Turul azonban sem felekezetekhez, sem pedig kizárólag egyes oktatási intézményekhez nem kötődött, így vált lehetségessé – amint Szécsényi mondja –, hogy 1919 és 1939 között több hullámban robbanásszerű taglétszám-gyarapodás ment végbe soraiban. A Turul tagegyesületeinek száma az 1923-as 12-ről 1926-ra ennek háromszorosára nőtt, 1934-ben már 78 tagegyesülettel működött, amely szám az évtized végére 112-re ugrott. S míg 1929-ben kilencezer tagot számlált a Turul, addig a korszak végére minimum 20 ezer, de egyes sajtóhírek szerint 40 ezer turulista volt az országban. Egységes ernyője alatt egyedül az egyes kari hallgatói szervezetek kaptak más-más nevet, így a joghallgatók turulista fiókszervezeteit országszerte Werbőczy Bajtársi Egyesületnek nevezték, az orvostanhallgatók a Csaba, a bölcsészek az Árpád Bajtársi Egyesületbe tömörültek.
A több tízezer főnyi tagság különböző ideológiai platformokon helyezkedett el. Kerepeszki Róbert kutatásai szerint a húszas években a „szegedi gondolat” és a „keresztény-nemzeti eszme” ellenforradalmi ideológiája határozta meg a Turult, amely akkoriban a rendszer radikális folytatását képviselve a Horthy-korszak jobb szélén állt. Így a Turul ekkoriban a fajvédelem, valamint a revizionista gondolatok közvetítőjeként viselkedett. A következő évtized elején azonban másféle gondolatok jelentek meg, hiszen ekkor egyrészt erőteljesebbé vált a szervezet szociális tartalma, másrészt ettől kezdve olyan fiatalok is csatlakoztak hozzá, akik már nem a világháború és az ellenforradalom idején, hanem a Bethlen-konszolidáció végén kezdték az egyetemet, főiskolát. Így a harmincas évek első felében a turulisták bekapcsolódtak a falukutató mozgalomba, majd kialakult egy szárny, amely a népi írókkal rokonszenvezett.
Soraiban feszültségek jelentek meg a világháború előestéjén éppen az eszmei inkoherencia folytán. Míg ugyanis Fitos Vilmos – 1933-tól a népi szárny vezetőjeként – náciellenes irányba igyekezett orientálni a Turult, addig a radikális nemzetiszocialista Kémeri Nagy Imre a nyilasok ifjúsági bázisává próbálta tenni. A Turul vezetésében 1935-ben válság állt be, majd 1943-ban kettészakadt egy 26 év alattiakat tömörítő ifjúsági és egy ennél idősebbeket befogadó társadalmi szárnyra. A szervezet sokszínűségét jelzi, hogy egyaránt tagja volt a fiatal Wass Albert, de a kommunista Zöld Sándor, Rákosi későbbi belügyminisztere és Radó Endre, a nyilasterrorért felelős Nemzeti Számonkérő Különítmény majdani vezetője is.
A két kutató felidézi, hogy csak a harmincas évek közepére alakult ki a Turul hivatalos ideológiája, amelyet „bajtársi eszmének” neveztek. „A bajtársi eszme a magyar sorsközösség gondolatát jelenti” – írta az 1937-es útmutató. Ettől kezdve a Turul egyre inkább az „államalapító turáni elem” és a „magyar faj védelme” mellett kötelezte el magát, majd ehhez társultak a szociális követelések és a zsidóellenesség, valamint a magyarországi németséggel és a hitleri terjeszkedéssel szemben egyaránt ellenséges érzés. „Mindig csak a magyar faj érdekeit szabad szem előtt tartanunk” – fogalmazott a turulista Erdélyi Ernő 1940-ben, majd hozzátette, „ha zsidóbarát, ha pángermán, ha pánszláv vagy: a Turulhoz semmi közöd!” A szervezet kiadásában megjelent Magyar kátéban pedig ez állt egy év múlva: „A Turul-eszme már nemcsak keresztény, jobboldali, hanem erőteljesen népi és szociális tartalmú.”
Az ideiglenes kormány 1945-ben tiltotta be a mozgalmat, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME), a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), a Volksbund, a nyilaspártok és a Magyar Élet Pártja társaságában.
A Horthy-korszak jellegzetes ifjúsági mozgalmával, a Turul Szövetséggel foglalkozik hétfőn az Ősök tere. Az adás időpontja a Hír Tv-ben: hétfő 22.05. Ismétlések: kedd 10.30; szerda 16.05; szombat 15.05.
origo.hu
Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”
