Hosszabb a válság a vártnál?

Romlanak a növekedési kilátások mind Európában, mint az Egyesült Államokban. A szakértőket a tengerentúlon a munkanélküliség növekedése keseríti el, Európában pedig a lassuló amerikai gazdaságtól, a kormányzati kiadások viszszavágásától és az államadósság finanszírozási problémáitól tartanak.

Jelentősen rontott az Egyesült Államok idei harmadik és negyedik negyedéves növekedési kilátásain a JPMorgan amerikai befektetési bank. A változtatásra azt követően került sor, hogy a várakozásokkal szemben igen kedvezőtlen gazdasági adatok láttak napvilágot az USA-ban. Így a bank a növekedésre vonatkozó előrejelzésén jelentősen módosított: a harmadik negyedévben a korábbi 2,5 százalékos GDP-növekedés helyett már csak 1,5 százalékot vár, az év utolsó negyedévében pedig 3 százalékkal szemben alig 2 százalékos bővülést jósol.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint az elmúlt háromnegyed év legmagasabb szintjére emelkedett az első ízben munkanélküli-segélyért folyamodók száma: az elmúlt hétig 14 ezerrel többen kértek segélyt, s a keresettel nem rendelkezők száma elérte a félmilliót, pedig az előrejelzések 4 ezer fős csökkenést prognosztizáltak. A JPMorgan a friss adatok ismeretében azzal számol, hogy az év végéig az Egyesült Államokban a munkanélküliség tíz százalék közelébe emelkedik. Jelenleg a munkanélküliségi ráta 9,5 százalékon áll június óta.
Nem sokkal jobbak a növekedési kilátások Európában sem. Elemzők szerint az Egyesült Államok lassuló gazdasági növekedése jelenti a legnagyobb veszélyt az eurózóna országaira. Legalábbis ez derül ki a Reuters által megkérdezett hatvan gazdasági elemző véleményének összegzéséből. Az utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest egyszázalékos emelkedést produkáló eurózónát visszavetheti, hogy az első negyedéves, 3,7 százalékos amerikai növekedés a második negyedévben 2,4 százalékra csökkent, s a tendencia várhatóan tovább folytatódik. A veszélyek forrására vonatkozó kérdésre válaszolva a szakemberek közül 19 közgazdász vélte úgy, hogy a legnagyobb veszélyt az amerikai gazdaság lassulása jelenti, tizenöten tartottak a kormányzati kiadások szűkítésétől, tizennégyen pedig az államadósság finanszírozásával kapcsolatos aggodalmaiknak adtak hangot.
Ötvenöt szakértő gondolja, hogy a mostani adósságválság még legalább egy évig tart, huszonhatan pedig még ennél is rosszabbnak ítélik a helyzetet: szerintük legkevesebb két év, mire kilábal a térség a válságból. Ugyan sok országban hirdettek meg és hajtottak végre egyensúlyjavító programokat, ezek hatása azonban egyelőre még nem érezhető.
A piacok csak akkor fogják elhinni, hogy a kilábalás felé vezető útra léptünk, ha néhány ország a szavakat tettekre váltja, s ezek meg is mutatkoznak az állampapírok hozamaiban – mondta Mark Miller, a Lloyds Banking Group elemzője. – Úgy gondolom, hogy ez inkább hosszabb, mint rövidebb távon fog bekövetkezni.