Hogy miért pont a magyar Siont választották helyszínül? 1856. augusztus 31-én Esztergomban csendült fel először a város azóta emblematikussá lett bazilikájának felszentelésére komponált Esztergomi mise, amelyet akkor maga a zeneszerző, Liszt Ferenc vezényelt. A professzorok feltett szándéka volt , hogy a 2011-es Liszt-bicentenáriumi évre az esztergomi Liszt-hét, fókuszban a komponista egyházi ihletésű muzsikájával, nemzetközi eseménnyé váljon.
Augusztus 22. és 29. között a 3. Esztergomi Liszt-hét a Szekszárdi misével és motettákkal – többszólamú zeneművekkel – kezdődik: a Szent Efrém Férfikar mellett Fassang László orgonaművész működik közre az esztergomi Szent Péter és Pál (Belvárosi) plébániatemplombeli lemezbemutatón.
A jövő hét elején Paul Merrick adja elő az Années de Pélerinage, azaz a Zarándokévek I. kötetének spirituális hátterét. Itt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai és növendékei zenélnek. Koncertezik majd a bazilika orgonistája, a hetvenedik születésnapját ünneplő Baróti István is, valamint Bogányi Gergely zongoraművész. Az utóbbi többek között az E-dúr polonézt, a h-moll szonátát adja elő jövő pénteken a Szent Adalbert Központban.
Augusztus 28-án az Esztergomi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegyeskar előadásában a Christus-oratórium részletei hangzanak fel. Ezt a kórusok 2011-ben, Liszt kétszázadik születésnapján, magyar kezdeményezésre, világszerte számos helyen adják majd elő.
Külföldi muzsikusok is tiszteletüket teszik majd a következő napokban Szent István városában: Nicholas Clapton szólista és professzor nemzetközi ének-mesterkurzust tart, de koncertezik a Liszt-zongoratechnika egyik legkiválóbb ismerője is, a francia Bernard Ott, aki rövid zongora-mesterképzést tart.
A fesztivál augusztus 29-én a Magyar koronázási misével és a Szent Cecília ünnepére készült antifóniával zárul a Budavári Mátyás-templom Ének- és Zenekara és szólistái, valamint a négy visegrádi ország énekeseiből alakult nemzetközi kórustábor résztvevőinek előadásában.
origo.hu
„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított
