Szabadkőműves paragrafus

Három európai elnök, a bizottság, a parlament és az Európai Tanács elnöke a múlt hónapban, két uniós biztossal kiegészítve, vezető püspökökkel, rabbikkal, muftikkal, valamint a hindu és a szikh közösségek vezetőivel konzultált az európai szegénység problémáiról. E párbeszéd 2005 óta rendszeres, de ez az első év, hogy a konzultáció a lisszaboni szerződés 17. cikkelye értelmében kötelező is. A paragrafus ugyanis azt mondja ki, hogy az unió, elismerve az egyházak és vallási közösségek, valamint más világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet kell fenntartson ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.
Az egyházakat és humanista szervezeteket is anyagilag támogató Belgium nyomására az unió október 15-én a júliusihoz hasonló konzultációt tart a nem vallásos vagy ateista csoportokkal, amelyekbe beleértik a konzultációt a szabadkőművesekkel is. David Pollock (képünkön), az Európai Humanista Föderáció elnöke meglehetősen furcsának találja ezt a találkozót, mert, mint mondja, „néhány nagypáholy világi jellegű szervezet, és erősen az egyház és állam szétválasztása mellett foglal állást, ugyanakkor megtartottak pár furcsa szertartást és mítoszt, mint például a Világegyetem Nagy Építőmesterében való hitet”. Pollock az EuObservernek megemlítette, az európai alkotmány és a lisszaboni egyezmény kidolgozásakor mindenféle vallási utalást elleneztek, ám a csatát elvesztették, de most az ateista konzultáció során legalább egyenlően kezelik őket. A történelmi egyházak sem igazán boldogok a konzultációk kiterjesztésével. A La Croix francia katolikus lap például az írja, egyetértenek abban, hogy az ökumenizmus jegyében a nagy egyistenhívő egyházakkal együtt konzultáljanak az EU-val, de az európai kontinens történelmébe kevéssé begyökeresedett vallások esetében ezt inkább az unió „vallási korrektségének” tartják.
A konzultáció a szabadkőművességgel nem túlságosan idegen az uniótól, mert az egyesült Európa ötletét is ide tartozó gondolkodók vetették fel. Így például Victor Hugo, aki egy 1849-ben tartott párizsi békekonferencián először használta az „Európai Egyesült Államok” kifejezést. Megemlíthető Richard Nikolaus Eijiro von Coudenhove-Kalergi osztrák politikus és filozófus is, aki az 1920-as években csatlakozott a bécsi szabadkőműves páholyhoz, és aki megszervezte a páneurópai mozgalmat, amelynek első kongresszusát 1926-ban Bécsben tartották.
De ha már az unió konzultációs aktivitását ilyen politikailag korrekt módon kiterjeszti, akkor talán a Bilderberg csoporttal is felvehetné a hivatalos kapcsolatot. Mint Hillary Clinton könyvéből (Élő történelem) is ismert, a bilderbergi konferencia egy minden évben megrendezett összejövetel Európában, amelyre a világ minden részéből meghívnak politikai, gazdasági és egyéb vezetőket (nevét a hollandiai Bilderberg hotelról kapta, ahol először rendezték meg 1954-ben egy lengyel menekült, Józef Retinger kezdeményezésére). Az Egyesült Államok jelenlegi külügyminisztere ezt annak kapcsán írta könyvében, hogy 1991-ben, amikor a férje azon spekulált, induljon-e az elnökválasztáson, Bill Clinton maga is részt vett a bilderbergi konferencián.
A Bilderberg csoporttal való rendszeres konzultáció már csak azért is hasznos lehetne az unió számára, mert vezetői talán világosabban látnák az unió jövőbeli sorsát.