Sokat elárul az uniós pénzek felhasználásnak hazai körülményeiről, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kohéziós alap 2004 és 2009 között kifizetéseiből 19,1 milliárd forintnyit követel vissza jogosulatlan felhasználás miatt, ám az Állami Számvevőszék vizsgálatakor nem talált adatot arról, hogy ebből mennyit térítettek már meg. A számvevők egyebek mellett ezért javasolják a kormánynak legfrissebb tanulmányuk végén, hogy átfogóan mutassa ki és tegye közzé az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanságok miatti követeléseket, kötelezettségeket és pénzügyi korrekciókat, méghozzá a rendes évi zárszámadás keretében. Az ÁSZ arra is felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy gondoskodjanak a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjának megteremtéséről.
A terület újraszabályozása nem elsősorban az unió, hanem Magyarország számára fontos.
*
Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy egy szabálytalanság esetén a támogatási szerződések felbontását a polgári jog, míg a támogatás visszakövetelését a közigazgatási jog szabályozza, a behajtás így nagyon döcögős. A nehézségeket csak tetézte, hogy a vizsgált időszakban a behajtásra az adóhivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyaránt jogosult volt, de közöttük is akadozott a kommunikáció. Így fordulhatott elő, hogy a teljes visszakövetelt összegnek csupán a 40,7 százaléka térült meg. Valamivel több, mint egymilliárd forintot behajthatatlan követelésként leírtak.
Az uniós forrásokat hét költségvetési fejezet intézményei kezelték. Közülük az NFÜ és az MVH hatálya alá tartozott a támogatások mintegy 90 százaléka. Magyarország a vizsgált időszakban 3745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használt fel. Ebből a két hatóság együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követel vissza a kedvezményezettektől, szabálytalanság miatt. De ez csak az érem hazai oldala. Ezen túlmenően a brüszszeli Európai Bizottság Magyarországtól – mint tagállamtól – mintegy 8,4 milliárd forintot kér vissza, két tételre bontva. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer hiányossága miatt a 2005-ös és a 2006-os keretből 3,6 milliárd forintot kell visszafizetnünk, a fennmaradó részt pedig az unióstól eltérő áfaszabályozás és eszközbeszerzés miatt követeli az Európai Unió. Mindezeken felül hazánk elveszített 66 milliárd forintot a különböző közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Az új budapesti szennyvíztisztító, a 4-es metró, az M0-s és a 21-es főút tehermentesítésére kiírt pályázatot találták szabálytalannak az uniós ellenőrök. A levegőben lóg további 35 milliárd forint sorsa is; ezt a tételt az M7-es autópálya építése kapcsán vitatja az Európai Bizottság.
Az uniós források fekete évének 2009 bizonyult. Ebben az esztendőben csupán kétszer annyi támogatást folyósítottak, mint 2008-ban, a szabálytalanul felhasznált pénzek összege azonban az előző évi ötszörösére emelkedett, míg a behajtandó kifizetések értéke megnyolcszorozódott. Ebben szerepet játszott, hogy megszűnt az az eljárás, amikor a behajtandó tételekhez „kompenzálással” jutott hozzá, azaz a soron következő kifizetésekből levonta Brüsszel. Az ellenőrzés szerint a szabálytalanságok növekedése a kedvezőtlen gazdasági helyzettel is összefüggött – ugyanis a támogatott vállalkozások egyre nagyobb hányada ment tönkre.
A szabálytalanul elköltött uniós támogatások és az ezekből adódó behajthatatlan követelések aránya Magyarországon nagyjából megfelel az uniós átlagnak – jelentette ki lapunknak a Magyar Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Maróczi Imre elmondta, hogy az egykori szocialista országok uniós csatlakozásával fellazult az a pénzügyi fegyelem, amely korábban jellemezte nyugaton ezeket a pályázatokat. Mint mondta, négy-öt éve a támogatott beruházások alakulásának nyomon követése sem ment olyan gördülékenyen, mint manapság, amikor több száz oldalas dokumentáció rögzíti a beruházások előrehaladását és befejezését. A szakember szerint a rendszer folyamatosan finomodik, mindazonáltal ő is úgy véli, mint sokan mások, hogy a bürokratikus eljárásrend átalakításával még sokat lehetne javítani az uniós források felhasználásán.
