Újabb két hónappal meghoszszabbították tegnap a Pest Megyei Bíróságon a romagyilkosságok gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását. A kényszerintézkedés fenntartását a hatóság azzal indokolta, hogy mind a négy gyanúsított esetében fennáll a szökés, az elrejtőzés veszélye, valamint az, hogy a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével, esetlegesen a bizonyítási eszközök megsemmisítésével akadályoznák az eljárást. A bíróság szerint három gyanúsított – K. Árpád, K. István és P. Zsolt – szabadlábon hagyása esetén tartani lehet újabb cselekmény elkövetésétől is, míg Cs. István vonatkozásában ezt a pontot nem állapították meg.
A Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) jelenleg tartó feltáró vizsgálata megállapította, hogy a szolgálat korábbi vezetése valószínűsíthetően adminisztratív hibát követett el, amikor a kapcsolat megszűnése ellenére is csak 2009 májusában zárták ki a KBH rendszeréből Cs. Istvánt, a romák sérelmére elkövetett gyilkosságok egyik gyanúsítottját – tájékoztatott tegnap a Honvédelmi Minisztérium.
*
Mint azt a KBH közölte, Cs. Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben – valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, féléves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. Cs. István ezt követően egészségügyi szabadságon volt, és tartótisztjének állítása szerint a 2009-ben történt leszereléséig nem találkoztak. Tény viszont – írták –, hogy 2009 júliusának végén a KBH akkori vezetése elrendelte, hogy a kapcsolattartók keressék meg informátoraikat, és a romagyilkosságokkal összefüggő jelenségekről kérdezzék őket. Ennek értelmében kezdeményezte Cs. Istvánnal a találkozót a tartótisztje. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint érdemi információ nem hangzott el. Cs. Istvánnak a 100 millió forintos „vérdíj”-ra utaló kijelentését a kapcsolattartó nem ítélte ilyennek – tették hozzá. A tárca átvétele után ezért is történt, hogy a miniszter haladéktalanul leváltotta a KBH korábbi főigazgatóját, helyetteseit.
A Nemzeti Nyomozó Iroda egyébként meghallgatta azt a H. Ernő századost, aki a KBH megbízásából információt gyűjtött az emberölés-sorozattal összefüggésben. A Magyar Hírlap birtokába került jegyzőkönyv szerint H. csak arra volt kíváncsi Cs. Istvánnal beszélgetve saját otthonában, megkereste-e őt bárki azzal, hogy szerezzen be honvédségi lőszert vagy fegyvert. A tiszt elismerte azt is, a Cs. Istvánnal folytatott beszélgetésekről nem készített feljegyzést, mert a kapott információkat jelentéktelennek tartotta. A romagyilkosságokat H. szerint maga Cs. István hozta szóba azzal az indokkal, hogy jó lenne, ha hozzá kerülne a vérdíjként kitűzött százmillió.
Lapunk megtudta, egyes adathordozókon, amelyek a romagyilkosság egyik gyanúsítottja, K. Árpád tulajdonában voltak, megtalálták a kislétai független polgármester, Pénzes Sándor házának fényképét a nyomozók. Úgy tudjuk, az egyik gyanúsított korábban azt mondta, a kislétai polgármester „Veres János kutyája, ezért nem ártana megfenyíteni.” Ismeretes: 2007-ben egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték Pénzes Sándort adócsalás és közokirat-hamisítás miatt. A polgármester most lapunknak azt mondta, nem informálták arról, hogy ő is a halálbrigád célpontja lett volna.
Lapunk arról is értesült, hogy K. Árpád számítógépén – egy besenyszögi támadás után, ahol egy vadászt és családját kötöztek meg, majd raboltak ki a feltételezett elkövetők – két vadász házának a megközelíthetősége szerepelt, ahonnan valószínűleg még több fegyvert akartak szerezni a támadók.
