A tőzsde nem lehet csodaszer

A részvénypiac nem aranybánya, és a legritkább esetben oldja meg a családok anyagi gondjait. A közszájon forgó havi 20-30 százalékos, esetleg még kecsegtetőbb hozamok szakértők szerint – néhány kivételtől eltekintve – a városi legendák körébe tartoznak. A devizapiac pedig leginkább egy szerencsejátékra hasonlít. Nem éri meg mindent egy lapra feltenni.

Csécsi László
2010. 09. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sok jóval nem kecsegtet a tőzsde azok számára, akik hűbelebalázs módjára vágnak bele a kereskedésbe. Hiába a hangzatos hirdetések, sem a részvény-, sem a devizapiac nem kínál könnyű hasznot. Tóth András független pénzügyi tanácsadó szerint számtalan példát találni arra, hogy egész családok kerültek a tönk szélére a jobb megélhetés reményétől megrészegülve. – Találkoztam olyan ügyféllel, aki elvégzett egy néhány hetes tőzsdei tanfolyamot, néhány tízezer forinttal kipróbálta magát a piacon, és keresett is egy kis pénzt. Sajnos ekkor eluralkodott rajta a mohóság, eladta a házát, albérletbe költözött, aztán hónapok alatt mindenét elveszítette – említett egy szélsőséges példát Tóth András. A szakértő szerint nagyon jól jellemzi az amatőr spekulánsok helyzetét, hogy még a válság előtt is nagyon sokat veszítettek, pedig akkoriban még szárnyaltak az indexek.
A kisbefektetők általában azért buknak, mert akkor vásárolnak, amikor egy részvény már javában felívelőben van, tehát viszonylag drágán jutnak hozzá, majd amikor a részvény árfolyama zuhanni kezd, megrémülnek, és olcsón túladnak a papírokon. A tanácsadó szerint a gondot az jelenti, hogy egy átlagos ügyfél rövid távú befektetésben gondolkodik, néhány hónap alatt szeretné megkétszerezni-megháromszorozni a pénzét, márpedig ez nem megy. – Részvényeket akkor éri meg vásárolni, ha van időnk kivárni az árfolyam javulását. Ez azt jelenti, hogy legalább tízéves távlatban kellene gondolkodni vásárlás előtt – jegyezte meg Tóth András.
A tanácsadó szerint nem véletlen, hogy a portfóliókezelők több évig koptatják az iskolapadot, mielőtt elkezdik forgatni mások pénzét. Ez ugyanis szakma, amelyet csak hosszú évek alatt lehet elsajátítani. – A néhány hetes, hónapos tanfolyamok és a különböző piaci döntést segítő szoftverek sokkal inkább a szervezők és a fejlesztők zsebének tesznek jót, mint az ügyfelekének – állítja Tóth András. A tanácsadó azt javasolja, hogy egy átlagosan felkészült tőzsdéző legfeljebb a szabadon elkölthető pénzének tizedével vágjon bele a kalandba, a megtakarításait inkább kevésbé kockázatos termékekben tartsa.
Az utóbbi időben egyre divatosabbá váló devizakereskedést a szakértő még kockázatosabbnak látja, mint a részvénypiacot. – A fizetőeszközök adásvétele jó esetben nullszaldós üzlet, ezeket a piacokat olyan bonyolult, nehezen átlátható folyamatok irányítják, amelyek megjóslásához egy hobbi szinten tájékozódó és tapasztalatlan ügyfélnek esélye sincs – jegyezte meg Tóth András.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.