Minden magyarázatnál többet mondanak a szikár számok: az első, 1960-as labdarúgó Európa-bajnokság (amely akkor még nem is így, hanem Európai Nemzetek Kupája néven futott) selejtezőin 17 ország vett részt, s négyes döntőt rendeztek; most, a 2012-es Eb kvalifikációs sorozatában 51 nemzet méreti meg magát (a két rendező nem), s szűk két év múlva 16 válogatott csatázik majd egymással Lengyelországban és Ukrajnában. A következő, 2016-os franciaországi megméretésen pedig már 24, a kontinentális futballszövetség (UEFA) tagjainak közel a fele, a várt sportszakmai és pénzügyi siker reményében.
Mi, magyarok hamar bekerültünk az Eb-történetbe azzal, hogy az első kvalifikációs mérkőzést vívhattuk 1958. szeptember 28-án a Luzsnyiki Stadion bő százezer nézője előtt a későbbi végső győztes Szovjetunióval. Ebből már kilogikázható a párharc eredménye, Moszkvában Iljin, Metreveli és Ivanov is betalált Bakó kapujába, Beljajevébe viszont csak Göröcs. Érdekesség, hogy a budapesti visszavágóra egy nap híján egy év múlva került sor, a háló előtt minőségi váltásként Grosics Gyula, illetve Lev Jasin állt, viszont csak a mi Fekete Párducunk kapitulált egyszer, Vojnov előtt.
Az 1964-es kontinensviadal kvalifikációjára már 26 résztvevő jelentkezett. A mieink Walesszel kezdtek, s könnyen végeztek is (3-1, 1-1), aztán az NDK-t Rákosi hajrában eleresztett bombájával sikerült Berlinben verni 2-1-re, így elégnek bizonyult a népstadionbeli 3-3. A nyolc között az előző házigazda franciákon kettős győzelemmel (3-1, 2-1) lépett túl Baróti Lajos gárdája, így beverekedte magát a spanyolországi négyes döntőbe. Itt a fináléba kerülésért a későbbi aranyérmes házigazdáktól kapott ki hoszszabbítás után 2-1-re a zsúfolt Bernabéu-stadionban. A háttérbe szorult bronzcsatában – csak háromezren lézengtek a barcelonai Nou Camp nézőterén – a mieink 3-1-re felülmúlták Dániát, szintén hosszabbítást követően, Varga Zoltán ekkor debütált a válogatottban. Amelynek ez a negyvenhat évvel ezelőtti harmadik hely az eddigi legjobb Eb-szereplése.
1968-ra megjelentek a kvalifikációs csoportmérkőzések, illetve a pótselejtezők, s hivatalosan innentől kezdve lett Európa-bajnokság a torna neve. A mieink az NDK, Hollandia és Dánia ellenében megnyerték az 5. csoportot, viszont a nyolc között 2-0-s hazai nyerés után Moszkvában 3-0-ra kikaptak a szovjetektől. Az 1972-es tornára újból eljutott a magyar nemzeti gárda, miután Bulgária, Franciaország és Norvégia előtt első helyen végzett a 2. csoportban, majd a budapesti 1-1 és a bukaresti 2-2 után semleges helyszínen, Belgrádban 2-1-re verte Romániát. Ott, Belgiumban aztán az örök nemezis szovjetek megint „sztojt” mondtak, végül a dobogóra sem sikerült állni, hiszen Liége-ben a házigazdák 2-1-re nyertek, Kű 11-es gólja csak szépítést ért.
Mindmáig Kű Lajos az utolsó labdarúgó, aki magyar válogatottként gólt lőtt Európa-bajnokságon, eme 1972-es bronzmeccsen. A sorozatról emellett is számos páratlan emléket őriz, ezeket így idézte fel érdeklődésünkre – és egy szuszra: „A bukaresti 2-2 alkalmával voltam először válogatott, Kocsis Lajos helyére cseréltek be. Ő addigra már kihagyott egy tizenegyest, pedig nem is őt jelölte ki Illovszky Rudi bácsi, hanem szegény Páncsics Mikit, aki azonban nem vállalta a büntetőt. Rudi bácsi majdnem infarktust kapott, erre Kocsis megfogta a labdát, és letette a tizenegyespontra, csakhogy az ő lövését meg Raducanu fogta meg. Ekkor még 2-1-re vezettünk, de Neagu kiegyenlített, és mivel még nem számítottak az idegenbeli gólok, harmadik mérkőzés következett. Gyorsan kerítettek egy kalapot, beledobtak két városnevet, Isztambulét és Belgrádét, és az utóbbit húzták ki. A második félidő elején itt kerültem meg Deleanut, aki beleszaladt a könyökömbe, négy foga esett ki, úgy húzták le a pályáról. Erdélyben ezután az a szállóige terjedt: nem csoda, hogy így járt, Kűbe harapott. Szőke Pista góljával végül 2-1-re nyertünk, mehettünk az Eb-re. Előtte azonban négy nappal Rudi bácsi még itthon megkérdezte, ki vállalja a büntetőrúgást. Zámbó Sanyi mellett én jelentkeztem, mindketten ötször próbálkoztunk, sikerrel. Azért esett Zámbóra a választás, mert négy évvel idősebb volt nálam. Így Brüsszelben, a szovjetek elleni elődöntőben, 0-1-nél ő futott neki a labdának, és hibázott. Előtte kaptunk egy öngólt, pedig Géczi Pista védett volna, ha Konykov lövése nem pattan meg Juhász Péteren, így kaptunk ki 1-0-ra. Mondták is a nyugati újságírók, hogy le kellett feküdnünk. Pedig ha tudták volna, hogy soha akkora prémiumért, 40 ezer forintért nem játszottunk, mint akkor. A 3. helyért a belgák is legyőztek minket 2-1-re, ezen a meccsen már én rúgtam a tizenegyest, nem is hibáztam. Mégis a kertek alatt jöttünk haza. Ha valaki akkor azt állítja, onnantól kezdve legalább 40 évig nem jutunk ki az Eb-re, nem ám a négybe, hanem a tizenhatba sem, azt körbe röhögik. Mégis így történt.”
Pedig az esemény valóban fokozatosan fejlődött, 1980-tól 8, 1996-tól 16 szereplőssé nőtte ki magát. Minket már a hígulás sem zavarna, csak részesei lehetnénk. Ám 1976-ra hajtva Wales, 1980 előtt Görögország mögött ragadtunk a csoportban, az 1984-es kvalifikációban már a dánok, az angolok és a görögök is megelőzték a magyarokat, 1988-ban a későbbi győztes hollandok és megint a görögök. Az 1992-es kvintettből csak Ciprust sikerült lehagyni, 1996-ra és 2000-re selejtezve is maradt a csoportnegyedik hely. A 2004-es kvalifikáción is ide futottak be Gellei Imre fiai, pedig két körrel a vége előtt még a második pozíciót foglalták el, de aztán kikaptak Lettországban, majd itthon a lengyelektől. Legutóbb eljött a történelmi mélypont egy csoporthatodik hellyel a görögök, a törökök, a norvégok, a bosnyákok és a moldávok mögött, csak a máltaiak előtt.
Bízunk benne, ennél lejjebb már nincsen, amit szeptember 3-tól, e hét péntektől – ugyanis az UEFA a klubok nyomására áttette a játéknapokat keddre és péntekre – bizonyíthat Egervári Sándor csapata a friss vb-ezüstérmes Hollandia, valamint Svédország, Finnország, Moldova és San Marino ellen. A papírforma szerint nem érint minket, de azért leírjuk: a kilenc csoportgyőztes, valamint a legjobb második automatikusan kijut az Eb-re, a többi nyolc második pótselejtezőn vesz részt.
Az 1980 óta előre kiválasztott rendezők automatikus résztvevők, de nekünk három pályázatunk is alulmaradt.
origo.hu
Németh Szilárd: Az ukrán energiafenyegetés a magyaroknak négyszeres gázárat és dupla áramárat jelentene
