Engedékenyebb lett Szerbia

Belgrádi vezető politikusok nyilatkozata szerint némileg enyhülhet Szerbia Koszovó-álláspontja. Engedékenyebb, pontosabban kevésbé kizárólagos állásfoglalást tükröz Borisz Tadics hétvégi nyilatkozata is, hogy Szerbia kész módosítani az ENSZ-közgyűlésnek szeptember 9-én benyújtandó határozati javaslatot. Ezzel kapcsolatban tanácskozni is kész Brüsszellel, de Washingtonnal is.

Merényletek Koszovóban. A hét végén két merénylet is volt Koszovó szerbek lakta területein. A botsanei robbanásban szombat éjszaka hat ember sérült meg, egyikük súlyosan. A falut szerbek és cigányok lakják. A másik robbanásnak – amely a szerb többségű Zubin Potokban történt – nem voltak sérültjei. Szombaton hajnalban kézigránátot dobtak a koszovói rendőrség udvarába. Az erős robbanás következtében két rendőrségi jármű megrongálódott. A hatóság semmit sem közöl a merényletek részleteiről. (S. I.)

Ugyanakkor az elnök kabinetirodája cáfolta a sajtóközléseket, hogy Tadics bizonyos feltételekkel kész elismerni Koszovó függetlenségét. A lapok három feltételt említenek, az egyik a koszovói pravoszláv kolostorok területenkívüliségének elismerése, a másik kettő pedig a koszovói szerbség különleges státusának, illetve az észak-koszovói status quónak az elfogadása.
Szeptember első hetében kell megtalálni a megoldást a határozati javaslatra, amely mind az EU, mind pedig Szerbia számára elfogadható. A szerb kormány küldöttsége a napokban utazik Brüsszelbe egyeztetni, s eközben maga Tadics nyilatkozta újságíróknak, hogy neki soha külföldi politikus nem mondta, hogy Koszovó elismerése a feltétele Szerbia uniós csatlakozásának. De Szerbia erre nem is lenne hajlandó, s ezt – mint hangoztatta – Westerwelle, Clinton, Sarkozy és Merkel tudomására is hozta megbeszéléseiken.
Mi lesz, ha nem jutnak kompromisszumra? Az elemzők azt a lehetőséget is felvetik. Szerbia ez esetben vereséget szenved az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. A térség országai közül egy sem fogja a szerb határozati javaslatot támogatni, véli Dusan Janjics független politikai elemző, aki szerint most nem az a legfontosabb, hogyan néz ki a határozati javaslat szövege, hanem az, hogy meggátolják Szerbia és az Európai Unió további konfrontációját. A Tadics nevével jelzett politika ugyanis mindinkább gátolja Szerbia európai távlatait. Az elemző szerint Németország Westerwelle külügyminiszter minapi látogatásakor azt kívánta tudomásra hozni, hogy a csatlakozni kívánó Szerbiának Koszovón kívül még számos problémája van, s nem kellene tovább bonyolítani a helyzetet. Legalább Koszovóval ne.