Erősebb jüant ösztökél Washington

Nemcsak a külkereskedelmi deficitet, de a magas munkanélküliséget is az alulértékelt jüan nyakába varrta Amerika pénzügyminisztere. Timothy F. Geithner a Bloomberg hírügynökség tudósítása szerint bejelentette, Amerika a jüan felértékelésére fogja ösztönözni Kínát, akár kereskedelmi szankciók árán is.

Míg Európa a túlértékelt svájci franktól, az Egyesült Államok a mesterségesen gyengített jüantól szenved. Az USA külkereskedelmi deficitje Kínával szemben a tavalyi 227 milliárd dollár után 2010 első felére elérte a 119 milliárd dollárt. A kínai jüan értékét három évvel ezelőttig egy valutakosárhoz igazították. Erőteljes nemzetközi nyomásra ezen a kötöttségen 2007 januárjában lazítottak, s azóta a piac alakulása szerint változhat az árfolyam. Legalábbis elvben. A 2007-es lazítás után ugyan erősödni kezdett a kínai valuta, a hétjüanos dollárárfolyamnál azonban a kínai jegybank beavatkozott. Kezdett dollárt vásárolni, majd államkötvényekbe fektette. Júliusban 846,7 milliárd dollárnyi amerikai állampapír volt a tulajdonában, s ezzel Peking a világ legnagyobb gazdaságának első számú hitelezőjévé vált. Az IMF által a vásárlóerő felmérése alapján készített becslés szerint a jüan ötven százalékkal alulértékelt a dollárral szemben. Emiatt az USA vállalatainak nagyon megéri kínai termékeket importálni, s ebből fakad az amerikaiak számára kedvezőtlen külkereskedelmi mérleg.
Úgy tűnik, Washington megelégelte ezt, a Bloomberg hírügynökség szerint Timothy F. Geithner pénzügyminiszter kijelentette, minden eszközt be fognak vetni, hogy Kínát rákényszerítsék a jüan felértékelésére. Geithner szerint az amerikai munkanélküliség is az alulértékelt kínai valuta miatt áll tíz százalék közelében, ezért meg kellene fontolni azon törvényjavaslat kongresszusi elfogadását, amely 25 százalékos büntetővámmal sújtaná a kínai termékek importját. Az amerikai pénzügyminiszter meg- ígérte: a kérdést megvitatják a G20-ak (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet) jövő havi ülésén, de úgy véli, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) és az IMF-nek is lennének eszközei arra, hogy Kínát eltérítsék a mesterséges jüangyengítés politikájától. Peking természetesen nem ért egyet mindezzel, a külügyminisztérium szóvivője szerint a nyomásgyakorlás nem éri el a célját, de a felértékelt jüan amúgy sem javítaná az USA külkereskedelmi egyenlegét, s a munkanélküliségi helyzeten sem javítana.
Ha a jüan konvertibilis, vagyis szabadon átváltható lenne, nem lenne nehéz dolguk az erősödésre vágyó amerikaiaknak, s a szokásos pénzpiaci technikákkal elérnék céljukat. Csakhogy a jüant nem olyan egyszerű oda-vissza váltogatni. Vásárlásra elvileg csak Kínában van mód, s bár nyithatunk magunknak hongkongi banszámlát, akár az interneten is, naponta ekkor is csak meghatározott mennyiségű dollárt válthatunk jüanra. Az árfolyam tőkepiaci befolyásolásra gyakorlatilag csak a chicagói börze határidős ügyletei kínálnak lehetőséget, ám ez nem elegendő eszköz komoly jüanerősítés kicsikarásához. Így marad a tárgyalás, a fenyegetés, a nyomásgyakorlás vagy az alku – mindegyik kétes végkifejlettel.