Erőss Zsolt újabb nyolcezrese

Nyolc hónappal balesete és lábamputációja után elindult tegnap Nepálba Erőss Zsolt hegymászó, hogy újabb nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsra kapaszkodjon fel társaival. Az expedíció kilenc tagja az akklimatizáció után várhatóan szeptember közepén kísérli meg a 8201 méter magas Cso-Oju megmászását.

Türkizkék istennő. A Cso-Oju a Himalájában, a Mount Everesttől 20 km-re nyugatra található, tengerszint feletti magassága 8201 méter. A hatodik legmagasabb hegycsúcs, bár Klein Dávid hegymászó beszámolója szerint „nem csúcsa van, hanem egy hatalmas, lapos platója”. Nevének jelentése tibeti nyelven: türkizkék istennő. A Cso-Ojutól néhány kilométerre nyugatra található a Nangpa La (5716 m) hágó, amely a fő kereskedelmi útvonal a Tibet és a Nepál északkeleti felében lévő Khumbu régió között. A Cso-Ojut a 8000 méternél magasabb hegycsúcsok közül ötödikként mászták meg. (Az első négy: Annapurna 1950. június 3., Mount Everest 1953. május 9., Nanga Parbat 1953. július 3. és a K2 1954. július 31.) Elsőkként 1954. október 19-én Joseph Joechler, Pasang Dawa Lama és Herbert Tichy jutottak el a csúcsáig. A Komarnicki Gyula Természetjáró és Hegymászó Sportegyesület adatbázisa szerint a hegyet mostanáig a következő magyar alpinisták mászták meg, mindannyian Tibetből, a normál úton megközelítve a hegytetőt: 1990. október 4.: Koncz Ákos, Straub József. 1990. október 7.: Csíkos József, Pajor István (52 évesen), Tóth Csaba, Várkonyi László, Vörös László. 1990. október 8.: Decsi István, Nagy Sándor, Szendrő Szabolcs. 2004. szeptember 25.: Klein Dávid. 2005. szeptember 25.: Ács Zoltán (oxigénnel). 2009. szeptember 24.: Baranyi Éva.

Elindult tegnap reggel Budapestről a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciós sorozat csapata, amelynek tagjai idén a 8201 méteres Cso-Ojura, a világ hatodik legmagasabb hegycsúcsára szeretnének feljutni – tájékoztatta lapunkat Vincze Szabolcs, az expedíció kapcsolattartója és sajtófőnöke. A magaslat Nepál és Tibet (Kína) határán fekszik, légvonalban 20 kilométerre nyugatra a Mount Everesttől. A magyar csapat a tegnap reggeli ferihegyi indulás után frankfurti és bahreini átszállásokkal ma érkezik meg Nepál fővárosába, Katmanduba. Az alpinisták néhány napig a városban maradnak, majd folytatva útjukat szeptember 12-én érik el a 4910 méter magasan fekvő alaptábort, 14-én pedig az 5720 méteren álló előretolt alaptábort. Ha minden rendben megy, akkor a mászás az akklimatizáció után, szeptember 16-án kezdődhet meg. Az alpinisták a tervek szerint három magashegyi tábort építenek ki a csúcs elérése előtt.
Az expedíciót Kollár Lajos vezeti, egyik tagja a lábamputációból visszatérő Erőss Zsolt, hazánk legeredményesebb magashegyi hegymászója, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Csomolungmát (Mount Everestet). A Cso-Ojura már több magyar is fölkapaszkodott, Erőss Zsolt viszont még nem, neki ez lehet a kilencedik nyolcezrese. A csapat további tagjai: Szlankó Zoltán, Horváth Tibor, Tóth Zsolt operatőr és Kollmann András rendező. Utóbbi páros A Hópárduc talpra áll címmel dokumentumfilmet készít Erőss Zsoltról. A 90 percesre tervezett alkotás a hegymászó baleset utáni felépülését mutatja be. Az expedícióhoz később csatlakozik Mécs László és Gál László, valamint Wetzl Péter, akinek az a célja, hogy lesíeljen a Cso-Ojuról.
Ismeretes, Erőss Zsolt 2010. január 2-án szenvedett balesetet a Magas-Tátrában. Két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak. Telefonon értesítették a hegyi mentőket, akik azonban a rossz időjárás miatt nem tudtak helikopterrel értük menni, ezért egy 45 tagú gyalogos csapatot küldtek a mentésükre. A balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült, az első hírek szerint még egyikük sem maradandóan. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte. Jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció lehetősége érdekében – saját döntése alapján – január 10-én térdtől lefelé amputálták. A 42 éves alpinista fél év alatt felgyógyult, a hegymászást lábprotézis segítségével folytatja. Erőss a tegnapi indulás előtt szűk két héttel a svájci Alpokban próbálta ki az expedícióra szánt művégtagot.
A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciós láncolat csapata nagy hangsúlyt fektet a sportszerű hegymászásra, útjaikon nem használnak oxigénpalackot és magashegyi teherhordókat sem.