Ezermilliárdos üzlet lehet a cégbedöntés

Akár több ezren is élhetnek idehaza abból, hogy cégeikkel tartozást halmoznak fel, majd az adósságok kifizetése előtt bedöntik vállalkozásukat. Egyes becslések szerint a társaságok felszámolásával minden évben nagyjából ezermilliárd forintot tüntetnek el.

Fél év, 800 új pénzügyi szolgáltató. Tisztul a pénzügyi szolgáltatók piaca az Opten Informatikai Kft. szerint. Az ágazatban egy év alatt 34 százalékkal több társaság ellen indítottak felszámolási eljárást. Míg tavaly az év elejétől júniusig 82, addig az idén 110 pénzügyi vállalkozás felszámolása kezdődött meg. A korábbi eljárások nyomán ebben az évben eddig 161 efféle céget töröltek. Eközben 823 pénzügyi vállalkozást indítottak útjára. Az új cégek száma stagnál: a tavalyi első fél évben 811 társaságot alapítottak.

Igen népes lehet azoknak az „üzletembereknek” a köre, akik lényegében cégbedöntésből tartják fenn magukat. A szakértői becslések ugyan eltérnek, de egyesek azt feltételezik: több ezer olyan személy tevékenykedik idehaza, aki abból él, hogy előbb létrehoz egy társaságot, aztán tartozásokat halmoz fel, végül az adósságok kifizetése nélkül csődbe viszi, felszámoltatja cégét, a vagyont pedig új vállalkozásba menti át. Más szakemberek szerint a céglovagok száma kisebb, de a visszafogottabb feltételezések is legalább több százra teszik a társaságokat üzletszerűen bedöntők táborát. A Coface Hungary kereskedelmi vezetője kérdésünkre közölte: nehéz megmondani, hányan élnek kizárólag csalárd cégjogi trükközésből. Bagyura András ugyanakkor felhívta a figyelmet az úgynevezett projektcégekre.
*
Több ágazatban is bevett szokás, hogy minden nagyobb munkára önálló vállalkozást, rendszerint kft.-t hoznak létre. Ez esetben a cégalapítónak nem az az elsődleges szándéka, hogy a tartozások kifizetése előtt bedöntse a társaságot. A megoldás viszont tökéletes arra, hogy ha a megrendelés vagy a kivitelezés körül probléma támad, a tulajdonos az adósságok kifizetése nélkül kibújhasson kötelezettségei alól, a tevékenységet és a vagyont pedig másik cégbe mentse át.
Ezzel a módszerrel általában az építőiparban, s a biztonságtechnikával foglalkozók élnek, de ilyen előfordul például a kereskedelem és a mezőgazdaság területén is. Vagyis minden olyan ágazatban, ahol nem számít a vállalkozások előélete. Bagyura András ellenpéldaként az ügyvédeket és a mérnöki tevékenységet hozta fel. Körükben az a fontos, hogy az irodák korábban milyen munkákat és hogyan végeztek el, azaz a szakmai előmenetel referenciaként is szolgál. – Újonnan alapított ügyvédi irodát kevesen keresnek fel, de például az építőiparban mindegy, hogy mikor hozták létre a céget – magyarázta Bagyura András. A szakember úgy látja, idehaza több ezer projekttársaság, vagy más néven biztonsági vállalkozás működik, amiket ugyan nem kifejezetten csalárd szándékból hoztak létre, ám ha ezek a cégek bedőlnek, nehéz a felelőst és a hitelezők pénzét utolérni.
A kereskedelmi vezető szerint a felszámolási láz kialakulásáért nagyrészt az igen liberális hazai cégjogi szabályok okolhatók. Bagyura András kifejtette: vannak ugyan szankciók a céglovagok ellen, ám a büntetéseket igen ritkán alkalmazzák. A legtöbb efféle ügy megtorlatlan marad, s a vállalkozásokat bedöntők jóformán korlát nélkül, akár azonnal új céget hozhatnak létre. – Így fordulhat elő, hogy amikor a hitelezők a pénzük holléte felől érdeklődnek, a megszűnt cég tulajdonosa sajnálkozva széttárja a kezét, majd beül a luxusautójába és elhajt – szemléltette a helyzetet a szakember. Bagyura András szerint a jogszabályok szigorítása önmagában nem feltétlenül elég: a közvélekedés módosulása is szükséges ahhoz, hogy a nagy károkat okozó céges trükközések ideje lejárjon.
Ahogy a céglovagok számát, úgy a felszámolási láz okozta veszteségeket sem könnyű megbecsülni. Az adóhivatal nemrégiben arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt három év mindegyikében nagyjából háromszázmilliárd forintot bukott az állam a megszűnt vállalkozásokon. A felszámolás sorsára jutó cégek tehát minden egyes hónapban huszonötmilliárd forinttal maradtak adósai az államnak, s mivel e társaságoktól mindössze a rajtuk követelt adótartozások egy százalékát tudják behajtani, így ezek az összegek jóformán soha nem folynak be a közkasszába. Bagyura Andrástól afelől érdeklődtünk, hogy a felszámolás alá kerülő cégek mekkora kárt okozhatnak a magánszférának. A kereskedelmi vezető úgy becsülte: évente a köztartozások három-négyszeresétől eshetnek el a bedőlt társaságok üzleti partnerei. Vagyis a felszámolási hullám összesen akár ezermilliárd forintot is elvihet évente.
A jogszabályok módosítását sürgette tegnapi közleményében a Felszámoló-Reorg Zrt. is. A társaság úgy véli: átgondolásra és átalakításra szorul a csődtörvény, mert a vitathatatlan jó szándék mellett a jogszabály több része kifejezetten káros a felszámoló cégekre. A társaság egyrészt azt a passzust kifogásolja, amely kimondja, hogy a felszámolókat júliustól – a legtöbb esetben – elektronikus rendszer sorsolja ki. A Felszámoló-Reorg Zrt. szerint ez a szisztéma leginkább szerencsejátékra hasonlít, veszélyezteti az eljárások szakszerűségét, és tönkreteheti az ágazatban működő társaságok jelentős részét. A cég szerint tragikus következményei lehetnek annak is, hogy egy másik új szabály az egy évben vállalható ügyek számát 300 és 350 között maximalizálta, miközben a hazai felszámolási ügyek 90 százalékában az eljárás vagyontalan cégekkel szemben indul – így jó, ha a ráfordítás költségei megtérülnek.