Fenyegető pesszimizmus

Mindennap kap egy újabb golyózáport a magyar gazdaság a külföldi elemzőktől és hírügynökségektől. Tegnap a Bloomberg idézte Kenneth Rogoff amerikai közgazdászt, aki szerint hazánk néhány év múlva csődbe megy. Hét végén a JP Morgan adott ki fenyegető hangvételű összeállítást arról, hogy előbb-utóbb a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) szorít minket a piac.

– Nem kell törődni ezekkel a hangokkal, ha fegyelmezett gazdálkodást folytatunk, akkor előbb-utóbb helyükre kerülnek majd a túlzottan pesszimista előrejelzések – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke, akit nemrégiben neveztek ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatótanácsának tagjává.
*
A médián keresztül küldött üzenet és a szakértői megszólalások közzététele a szakember szerint a nyomásgyakorlás meghatározott formája. Jelenleg az üzleti világban szokásos erődemonstráció folyik.
Az IMF is a piacról szerzi a kihelyezett pénzforrásokat, elsősorban az érdekli, hogy visszaszerezze az adósságot – tárta fel Kovács Árpád a baljós üzenetek hátterében álló összefonódásokat. Magyarország döntéshozóit négy érdekkör próbálja mozgatni: a pénzügyi világ, a multinacionális vállalatok – beleértve a külföldi és hazai nagyvállalatokat –, a multikkal összefonódó és azoktól független kis- és közepes vállalkozók, illetve a lakosság. Nem járunk jól, ha túlzottan figyelembe vesszük az első, vagyis a pénzügyi terület érdekeit. Akkor jutunk előre, ha az utolsóra, a társadalmi érdekkörre gondol elsősorban a kormány – magyarázta a volt ÁSZ-elnök. Kovács Árpád úgy látja, hogy szándékosan felnagyítják a valutaalappal folytatott esetleges tárgyalások kérdését, jelenleg ugyanis nincs szüksége az országnak a készenléti hitelkeretre. Két szempontból is oldottabb a magyar gazdaság helyzete, mint 2008-ban, amikor „az IMF karmai közé kerültünk”: javult a megtakarítási hajlandóság, és sokkal nagyobb a Magyar Nemzeti Bank valutatartaléka.
Túlzás-e az, hogy ekkora teret kap a nemzetközi sajtóban és az elemzésekben az IMF-es hitelmegállapodás firtatása? – lapunk ezen kérdésére egyértelmű igennel válaszolt Barcza György, a K&H vezető elemzője. – Természetesen fontos a valutaalap által biztosított védőháló, hogy a hitelezők és befektetők biztonságban érezzék magukat, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy fenntartható gazdálkodást folytasson az ország. A szakember szerint a jelenlegi helyzetben a kormánynak azt kellene hangsúlyoznia, hogy szigorú költségvetési politikát kíván folytatni, s ezzel kifoghatná a levegőt a vészjósló forgatókönyvekkel dagasztott vitorlából. A fegyelmezett büdzsére korábban több alkalommal is utaltak kormányzati tisztségviselők, a jelek szerint a véleményformálók egy része azonban az üzenet tartalmának csak a második felét, következményét hajlandó valamiért meghallani, mégpedig azt, hogy így nem lesz szükség a valutaalappal kötött hitelmegállapodás megújítására.
– Rogoff és a JP Morgan előrejelzése ellenére tegnap viszonylag stabil maradt a forint, nem láttunk pánikszerű jeleket. A Harvard professzora igen nagy tekintélyű szakember, az államcsődre vonatkozó felvetése azonban nem megalapozott – fejtette ki Barcza György. Az elemző szerint a két százalék körüli gazdasági növekedés és a négy százalék alatti hiány már megteremti a feltételeit annak, hogy az ország egyensúlyi helyzetét legjobban veszélyeztető eladósodottság mértéke csökkenő pályára álljon.
A két szakember egyetért abban, hogy Magyarország új kormánya súlyos gazdasági helyzetet örökölt az előző kabinetektől. Az ország a bruttó nemzeti termék (GDP) 80 százaléka felett eladósodott a felelőtlen túlköltekezés miatt. Barcza legalábbis ezzel magyarázza, hogy amikor a recesszióba süllyedés kérdése felmerül világgazdasági szinten, Magyarországot mindig a legsérülékenyebb országok egyikeként emelik ki. A szakember szerint ezen felül az is nehézségeket okoz, hogy sokan félreértik a kormány szándékait, és tévesen azt a következtetést vonják le, hogy Magyarországon nem cél a költségvetési fegyelem megteremtése. Miközben Barcza György a legfontosabb feladatnak ezeknek a rögzült, téves felfogásoknak a semlegesítését tartja, Kovács Árpád inkább az idő szavára helyezné a hangsúlyt, mint mondta, a magyar gazdaság iránti bizalmat csakis az ésszerű gazdálkodás teremti meg, erre kell összpontosítani, az elfogult kritikákra nem érdemes odafigyelni.
Úgy tűnik, a forint is kezd hozzászokni a médiatámadásokhoz, tegnap a hazánkat igen kedvezőtlen színben feltüntető JP Morgan-elemzés ellenére a pénteki árfolyamnál erősebben nyitott a nemzeti valuta, igaz, utána azonnal gyengülni kezdett a régiós pénzekkel együtt. A forint napközben enyhén gyengülő tendenciát követett, de délután még kissé erősebben állt péntek délutáni szintjénél. Miután a Bloomberg múlt héten félreértelmezte a Nemzetgazdasági Minisztérium közlését, ennél jóval erőteljesebb gyengülésbe fogott a nemzeti valuta.