A floridai Kennedy Űrközpontban csütörtökön este landolt az amerikai légierő C–5M Super Galaxy repülője, amely a svájci Genfből szállt fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által kifejlesztett 6,8 tonnás, a kozmikus sugárzást mérő műszerrel. A tizenhat ország segítségével és másfél évtizedes munkával létrehozott, kétmilliárd dollár (451 milliárd forint) értékű Alfa mágneses spektrométert (AMS) az Endeavour űrrepülőgép viszi majd a Nemzetközi Űrállomásra, a tervek szerint 2011. február 26-án – adta hírül a BBC.
A kutatóeszközt azért telepítik az űrállomásra, mert a tudósok azt remélik, ott a Föld mágneses mezejének zavaró hatása nélkül, közvetlenül tanulmányozhatják a sötét anyagot, amely a feltételezések szerint a világegyetem negyedét kitölti. Arra is számítanak, hogy antianyagból álló galaxisokra is rábukkanhatnak. Ehhez fontos nyomjelző lesz, ha a kozmikus sugarakban a „normális” protonok és elektronok mellett antielektronok átmeneti jelenlétére is lehet majd következtetni. (Az anyag és az antianyag találkozásakor mindkettő megsemmisül.) A misszió hasonló az olasz műholddal 2006-ban felbocsátott PAMELA detektoréhoz, amely felfedezte a sötét anyag jeleit. Az AMS azonban elődjénél sokkal érzékenyebb műszer, ez a valaha épített legnagyobb méretű, alacsony hőmérsékletre hűtött szupravezető mágnes. Az AMS-t az űrrepülőgép robotkarjától az ISS robotkarja veszi majd át, s miután felszerelték az állomásra, húsz éven át továbbít adatokat az űrből.
Felfedezéseit egybevetik majd azokkal az eredményekkel, amelyeket a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN által Svájcban működtetett nagy hadronütköztetőben folytatott kísérletektől várnak. Mivel ott olyan körülményeket teremthetnek, amelyek az ősrobbanás idején lehettek jellemzők, a kutatók bíznak abban, hogy létrehozhatják és megvizsgálhatják az ősanyag miniatűr reprodukcióját.
origo.hu
Ugye önökkel is előfordult már, hogy valakitől kaptak csak úgy, egy csomó pénzt?
