Így kell milliárdokat nyerni az orosz–ukrán háborún

Az ukrajnai konfliktus közepette gyakran esik szó a harctéri helyzetről, a politikai szándékokról és a nemzetközi diplomáciáról. Az orosz–ukrán háború azonban nemcsak pusztítást és szenvedést hozott, hanem példátlan gazdasági lehetőségeket is teremtett néhány befolyásos szereplő számára.

Forrás: Tényellenőr2025. 06. 18. 10:54
Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz–ukrán háború valóságos aranybányának bizonyult bizonyos globális vállalatok és pénzügyi intézmények számára. A Tényellenőr részletes elemzése alapján három olyan nagy szereplőt lehet azonosítani, amelyek nemcsak rövid távon húznak hasznot a háborúból, hanem már a konfliktus utáni időszakra is konkrét tervekkel rendelkeznek. Ezek a BlackRock, a JPMorgan Chase és az amerikai fegyvergyártók.

Az orosz–ukrán háború árnyékában három globális szereplő emelkedik ki, akik pénzügyileg már most is nyernek a válságon.
Az orosz–ukrán háború árnyékában három globális szereplő emelkedik ki, akik pénzügyileg már most is nyernek a válságon
Fotó: AFP

Az orosz–ukrán háború üzleti nyertesei

A világ legnagyobb befektetési alapkezelője, a BlackRock több szálon is kapcsolódik az ukrán háborús és újjáépítési folyamatokhoz. A vállalat nemcsak jelentős részvénycsomagokkal bír a fegyveriparban – például a Rheinmetall esetében –, hanem kulcsszereplő Ukrajna háború utáni gazdasági újjászervezésében is. 

Az ukrán kormány felbérelt minket, hogy segítsünk nekik egy újjáépítési alap létrehozásában

– fogalmazott Larry Fink, a BlackRock elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy céljuk egy „nyitott társadalmi és gazdasági modell” kialakítása Ukrajnában.

Az újjáépítés pénzügyi lebonyolítását a BlackRock mellett a JPMorgan Chase is koordinálja. 

A két pénzügyi óriás már évekkel ezelőtt megkezdte az együttműködést Ukrajnával, és jelenleg is aktív szereplői a 500 milliárd dollárra becsült fejlesztési csomag előkészítésének. A Financial Times szerint ez a konstrukció közpénzből finanszírozna beruházásokat, amelyek később magántőkét is vonzanának be.

A fegyvergyártók profitálnak a legtöbbet

Az orosz–ukrán háború során az egyik legnagyobb nyertescsoport az amerikai fegyvergyártók köre lett. Antony Blinken korábbi amerikai külügyminiszter szavaival élve: 

Az Ukrajnának küldött támogatások 90 százaléka az Egyesült Államokban kerül befektetésre.

Vagyis az amerikai segélyek jelentős része visszacsatornázódik az amerikai hadiiparba, amely megrendelések révén gazdagodik. Blinken szerint ez „win-win” helyzet. A legnagyobb amerikai hadiipari cégek – köztük a Lockheed Martin – kimagasló eredményeket könyvelhettek el az elmúlt években. A Lockheed Martin például részvény-visszavásárlásba kezdett, ami jellemzően akkor történik, ha egy vállalat jelentős többletbevételhez jut. 

Ez nem meglepő annak tükrében, hogy Ukrajna a háború következtében a világ tíz legnagyobb fegyverimportőre közé került, és 2020–2024 között egyedüli európai államként szerepelt ezen a listán.

Az amerikai fegyvergyártók részesedése a globális fegyverexportból 2024-re elérte a 43 százalékot, ami több mint négyszerese a második helyen álló Franciaország arányának. Ez az arány az elmúlt húsz év átlaga fölött van, és jól mutatja az Egyesült Államok katonai gazdaságának dominanciáját. A kontinens többi része közben importnövekedésre kényszerült: Európa fegyverbehozatala 155 százalékkal nőtt, válaszul az amerikai külpolitikai irányváltásra és a háborús pánikra.

Újjáépítés vagy üzlet?

A Tényellenőr elemzése alapján világossá vált, hogy Ukrajnában jelenleg két rendkívül jövedelmező szektor van: a háborús pusztítás és az azt követő újjáépítés. Mindkét területre rátelepedett három meghatározó szereplő – a BlackRock, a JPMorgan Chase és az amerikai fegyvergyártók –, amelyek már most is komoly hasznot realizálnak, és hosszú távon is jelentős befolyással bírhatnak Ukrajna gazdasági és politikai jövőjére.

Az Európai Unió ezzel szemben legfeljebb pénzügyi támogatóként vesz részt a folyamatban, miközben saját hadiiparának versenyképessége csökken. 

A politikai következmények sem elhanyagolhatók: miközben az Egyesült Államok gazdasági és stratégiai pozíciói erősödnek, Európa mindinkább gazdasági donor szerepbe kényszerül. A növekvő katonai kiadások – amelyek 2022-ben 240 milliárd euróra rúgtak, 2024-re pedig elérték a 326 milliárdot – szintén ezt a tendenciát erősítik, mivel ezek az összegek más költségvetési területektől vonják el a forrásokat, vagy újabb hitelezési kényszert teremtenek.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.