Öt éve, a kerek jubileum évében még annak is örülni kellett, hogy egyáltalán van mit ünnepelni, miután az 1995-ben civil összefogással alapított Fonó Budai Zeneház több tíz milliós adósságot halmozott fel, és kis híján csődöt mondott. Veszélybe került az Utolsó óra és az Új Pátria sorozatok értékmentő anyagainak kiadása, gondozása, végül Hollókői Lajos irányítása alatt sikerült stabilizálni az intézmény anyagi helyzetét, és a lemezkiadás is újra beindult. A Fonó 1995 óta több mint 180 lemezt jelentetett meg, most évente hat-nyolc lemezre van keret.
A viszonylagos nyugalom nem tartott sokáig. Részben a gazdasági válság, részben az időközben megerősödött konkurencia, a fővárosi kulturális piac átalakulása miatt tavaly ismét át kellett gondolni a Fonó működését – a napi programkínálat ritkult, és hét főt el is kellett bocsátani. Lukács József alapító-tulajdonos a finanszírozási szélmalomharcba belefáradva már a ház bezárásán gondolkodott, ekkor vette át a Fonó igazgatását ígéretes víziókkal és az újraélesztés reményével Horváth László, aki már az alapítás utáni időkben is részt vett az újbudai folkcentrum irányításában. – Tisztában voltam azzal, hogy a körülmények bő tíz év alatt megváltoztak, egy azonban nem; a fővárosban a Fonón kívül ma sincs olyan intézmény, amely a népzenét szívügyének tekinti, és állandó fórumot biztosít neki. Világos volt a feladat; egy megkopott fényű kultikus műhelyt újra élővé kell tenni. Az alapítók csak egy helyet akartak, ahol össze lehet jönni – ma már ennél többet kell nyújtani. Erős és finanszírozási szempontból egyáltalán nem kiegyenlített az intézmények közötti kulturális verseny – magyarázza Horváth László, utalva a Művészetek Palotája, a Millenáris és az A38 hajó kínálatának részleges átfedéseire, majd gyorsan hozzáteszi: a Fonó jelenlegi anyagi lehetőségei alapján nem tud, és nem is akar egyik intézmény konkurenciája sem lenni, sokkal inkább hungaricummá szeretne válni. Az újbudai önkormányzat évi 7,5 millió forintos támogatásából, fővárosi vagy más biztos kiegészítő forrás nélkül az igazgató szerint ez is komoly eredmény lenne. – A Fonó tizenöt éve havonta mutat be határon túli produkciókat, magára vállalja a néptáncoktatást, táncházak állandó otthona – ezt egyetlen más intézmény sem nyújtja – hangsúlyozza Horváth László.
Az igazgató a megújulás jegyében májusban elindította a Fonó – és a táncháztalálkozót leszámítva Budapest – első önálló népzenei fesztiválját, a Budapest folkfesztivált, megújította az intézmény honlapját, arculatban és kedvezményekben is nyitott a fiatalok felé, a jubileumra pedig a Fonó műhelyéből indult, mára befutott zenészek részvételével év végéig tartó programsorozatot szervezett. A Fonó 15 cím alatt futó ünnepi koncerteket vasárnap fél nyolctól a Ghymes összegző fellépése nyitja a Művészetek Palotájában, jövő pénteken és szombaton már a Fonóban Bognár Szilvia, Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs folytatja. A régi „fonósok” mellett minden alkalommal egy-egy fiatal formáció és egy roma együttes is lehetőséget kap majd.
Horváth László óvatos, de bizakodó az intézmény jövőjével kapcsolatban. – A kultikus múlt adott, a Fonó mára brand, van mire építeni. Nem tartom kizártnak, hogy ha a törekvéseinkhez anyagi forrást is sikerül szerezni, hosszú távon kiterjesztenénk a házban folyó műhelymunkát legalább egy vidéki állandó helyszínre is – árulja el elképzelését az igazgató.
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
