A Magyarországi Sri Chinmoy Alapítvány kérésére a főváros Bőhm András (SZDSZ) vezette kulturális bizottsága kezdeményezte a botrány tárgyát képező egész alakos szobor felállítását Sri Chinmoy emlékére, a budapesti Szent Gellért-hegyen. Augusztus 25-én a városképvédelmi bizottság is egyhangúlag megszavazta, hogy lehessen grandiózus szobra a New York-i gurunak, méghozzá Wagner Nándor szobrászművész Filozófiai kert elnevezésű, csak másfél méteres figurákat tartalmazó szoborcsoportja közelében. A szoborcsoport nyolc személyt mintáz, akik a világvallások meghatározó alakjai voltak a történelem folyamán.
De ki az a személy, aki most fölénőhet a Filozófiai kert alakjainak, illetve amely nem messzire áll Szent Gellért szobrától, de nincs távol Szervátiusz Tibor Szabó Dezső-plasztikájától sem? Hívei szerint spirituális tanító, békeharcos, zenész, költő, képzőművész és még sok minden volt Sri Chinmoy (1931–2007). Kelet-Bengáliában (ma Banglades) született, jó érzékkel távozott az Egyesült Államokba a hatvanas évek közepén. Akkor már nagy konjunktúrája volt az Egyesült Államokban a felhígított keleti vallásoknak. Ezoterikus könyveket írt, előadásokat, nyilvános meditációkat, koncerteket tartott a világ sok pontján, mutatványként nagy súlyokat emelt fel spirituális energiák és persze különleges emelőszerkezetek segítségével. Ő szervezte – ahogy erre írásában az Origo.hu is rámutat – a World Harmony Runt (Világharmónia váltófutást) sok országban. Nevét itthon mégis kevesen ismerik; a Magyarországi Sri Chinmoy Alapítvány utóbb félmillió forintot kasszírozott az egyházaknak, egyesületeknek felajánlható személyi jövedelemadó egy százalékokból.
Halála után a New York Postban olyan cikk jelent meg, amelyben nők tálalnak ki arról, miszerint a különben cölibátust fogadott „spirituális tanító” nemileg zaklatta őket. Sri Chinmoy egyik gondolata egyébként ez: „A tanítvány (…) érzi, hogy ő és a guru egyek, hogy a guru az ő legmagasabb és legfejlettebb része. Épp ezért a tanítvány nem érez nehézséget abban, hogy legalacsonyabb részét átadja a legmagasabb résznek.” (A Guru: a magántanárod című írásból.)
Bőhm András szabad demokrata fővárosi képviselő, a kulturális bizottság elnöke semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy az újsütetű keleti filozófusgurunak ilyen és ekkora emléket ilyen nevezetes helyen állíthasson a Chinmoy-alapítvány, különösen, ha a költségeket is ez a szervezet állja. Érdeklődésünkre hangsúlyozta: a Budapest Galériának (főigazgató: Zsigmond Attila) „kiváló véleménye volt” a tervről. Megjegyezte, Európa nyolc városában van ilyen szobor, egyebek között Prágában is. Másként ítéli meg a történetet Ughy Attila, a városképvédelmi bizottság fideszes elnöke. Lapunknak előrebocsátotta: több mint négyszáz ügyet tárgyaltak azon az ülésen. Ughy magyarázata szerint ha idejében értesül arról, hogy vitatott a mintázott személy megítélése, semmiképpen nem támogatta volna szavazatával a szoborállítást. Ám, mint mondta, a Főpolgármesteri Hivatal osztályaitól és a Budapest Galéria véleményezéséből álló hivatali előterjesztésből nem tűnt ki, hogy valami gond jelentkezhet a szobor tárgyával, méretével és tervezett helyszínével. „Én magam nem vagyok túl tájékozott a keleti filozófiák kortárs művelőinek világában” – szabadkozott. Egy kereskedelmi televízió képkockáiból egyébként kiderül, Balogh Pál MSZP-s képviselőnek sem volt fogalma arról, ki az a Sri Chinmoy.
– Akinek egy ilyen szobor tetszene, állítsa ki a kertjében a házablakával szemben. Megjegyzem, Wass Albertnek még portrészobra sem lehet a Vérmezőn a baloldali-liberális fővárosi képviselők elutasító magatartása miatt – mondta megkeresésünkre Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (Fidesz–KDNP). A politikus levélben szólította fel a fővárosi illetékeseket, vonják vissza a felületesen előkészített döntést és tárgyalják újra az ügyet. Nehezményezte, hogy az I. kerületet nem kereste meg senki a tervvel; ő csak lakossági tiltakozásokból értesült róla. „Egy ilyen szobor nem illik bele a környezetbe, a hely pedig már foglalt fizikailag és spirituálisan is” – szögezte le Nagy Gábor Tamás polgármester.
origo.hu
Halálos tűz volt Gyulán
