Helyzetbe hozott kis cégek

Sérülne a nyomonkövethetőség, és nehezebbé tenné az ellenőrzést az agrártárca által tervezett rendeletmódosítás, amely mentesítené a kisebb vágóhidakat a húsminősítési feladatok alól – állítja a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint viszont a kisebb húsfeldolgozóknak felesleges többletterhet jelent a minősítési kötelezettség.<br />

Dénes Zoltán
2010. 09. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A húsiparosok szakmai szervezete és az agrártárca is megemlítette a feketepiacot a kisebb vágóhidak előnyös helyzetbe hozását célzó s várhatóan a jövő hónapban megjelenő rendelettel kapcsolatban, ám ellenkező várakozásokkal. A tárca szerint az intézkedés segíti a kifehéredést, a nagyobb húsiparosok viszont a feketézés elharapózásától tartanak. A Vidékfejlesztési Minisztérium mentesítené a heti kétszáz vagy annál kevesebb sertést, illetve a hetvenötnél kevesebb szarvasmarhát feldolgozó vágóhidakat a húsminősítési kötelezettség alól.
A nagyobb társaságokért aggódó hangok vélhetőleg azért erősödtek fel, mert esetükben maradna a minősítési kötelezettség, s így esetleg veszítenének a kicsikkel szembeni versenyelőnyükből. Egyértelműbben fogalmazva: kevesebb állattartó menne hozzájuk vágatni. A Húsipari Üzemek Egyesülése (Húscéh) adatai szerint a hazai többletterhek miatt előfordul, hogy a Hollandiából, illetve Lengyelországból származó importsertés kilónkénti árának szállítási költséggel növelt összege hat forinttal olcsóbb a hazai áraknál. Vagyis látható, hogy 6-10 forintos megtakarítás is hatékony eszköz lenne az import mérsékléséhez és a hazai helyzetbe hozásához. Ezt erősítette meg a lapunknak nyilatkozó Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is, rámutatva: a kisebb vágóhidaknak nem indokolt költségeket jelent a vágás utáni minősítés. Mint mondta, a feketegazdaság egyik fő oka az előző kormány által jelentősen megemelt általános forgalmi adó, aminek csökkentési lehetőségét a tárca jelenleg is vizsgálja. Hozzátette: az előirányzott könynyítés nem gyengíti az élelmiszer-biztonságot, s illeszkedik a kormány családi gazdálkodókat, illetve a kis- és közepes vállalatokat segítő intézkedések sorába.
A minősítési eljárás, amelynek költségét a vágóhidak viselik, valóban nem élelmiszer-biztonsági kérdés – mondta lapunk megkeresésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet titkára. Az eljárás a termelőknek jelentett bizonyos védelmet, mert a konkrétan megszabott eljárás nyomán a minősítéstől függő árat kaphattak a vágóhídnak leadott állatért cserébe. A szervezet félelme szerint a jogszabály lazításával felerősödhet az amúgy sem elhanyagolható feketekereskedelem a húsiparban. Egyes becslések szerint az ágazatban harminc százalékra tehető a feketén vágott és értékesített hús aránya. A szakmaközi szervezet titkára arra is emlékeztetett, hogy a tárca tavaly egy másik rendelet módosítása során már könnyített a vágóhidak terhein. A további könnyítés Menczel Lászlóné szerint a vágóhidak hetven százalékát érintené, mert hazánkban csak kevés közepesnek vagy igazán nagynak nevezhető vágóhíd működik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.