Helyzetbe hozott kis cégek

Sérülne a nyomonkövethetőség, és nehezebbé tenné az ellenőrzést az agrártárca által tervezett rendeletmódosítás, amely mentesítené a kisebb vágóhidakat a húsminősítési feladatok alól – állítja a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint viszont a kisebb húsfeldolgozóknak felesleges többletterhet jelent a minősítési kötelezettség.

A húsiparosok szakmai szervezete és az agrártárca is megemlítette a feketepiacot a kisebb vágóhidak előnyös helyzetbe hozását célzó s várhatóan a jövő hónapban megjelenő rendelettel kapcsolatban, ám ellenkező várakozásokkal. A tárca szerint az intézkedés segíti a kifehéredést, a nagyobb húsiparosok viszont a feketézés elharapózásától tartanak. A Vidékfejlesztési Minisztérium mentesítené a heti kétszáz vagy annál kevesebb sertést, illetve a hetvenötnél kevesebb szarvasmarhát feldolgozó vágóhidakat a húsminősítési kötelezettség alól.
A nagyobb társaságokért aggódó hangok vélhetőleg azért erősödtek fel, mert esetükben maradna a minősítési kötelezettség, s így esetleg veszítenének a kicsikkel szembeni versenyelőnyükből. Egyértelműbben fogalmazva: kevesebb állattartó menne hozzájuk vágatni. A Húsipari Üzemek Egyesülése (Húscéh) adatai szerint a hazai többletterhek miatt előfordul, hogy a Hollandiából, illetve Lengyelországból származó importsertés kilónkénti árának szállítási költséggel növelt összege hat forinttal olcsóbb a hazai áraknál. Vagyis látható, hogy 6-10 forintos megtakarítás is hatékony eszköz lenne az import mérsékléséhez és a hazai helyzetbe hozásához. Ezt erősítette meg a lapunknak nyilatkozó Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is, rámutatva: a kisebb vágóhidaknak nem indokolt költségeket jelent a vágás utáni minősítés. Mint mondta, a feketegazdaság egyik fő oka az előző kormány által jelentősen megemelt általános forgalmi adó, aminek csökkentési lehetőségét a tárca jelenleg is vizsgálja. Hozzátette: az előirányzott könynyítés nem gyengíti az élelmiszer-biztonságot, s illeszkedik a kormány családi gazdálkodókat, illetve a kis- és közepes vállalatokat segítő intézkedések sorába.
A minősítési eljárás, amelynek költségét a vágóhidak viselik, valóban nem élelmiszer-biztonsági kérdés – mondta lapunk megkeresésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet titkára. Az eljárás a termelőknek jelentett bizonyos védelmet, mert a konkrétan megszabott eljárás nyomán a minősítéstől függő árat kaphattak a vágóhídnak leadott állatért cserébe. A szervezet félelme szerint a jogszabály lazításával felerősödhet az amúgy sem elhanyagolható feketekereskedelem a húsiparban. Egyes becslések szerint az ágazatban harminc százalékra tehető a feketén vágott és értékesített hús aránya. A szakmaközi szervezet titkára arra is emlékeztetett, hogy a tárca tavaly egy másik rendelet módosítása során már könnyített a vágóhidak terhein. A további könnyítés Menczel Lászlóné szerint a vágóhidak hetven százalékát érintené, mert hazánkban csak kevés közepesnek vagy igazán nagynak nevezhető vágóhíd működik.