Nem kizárt, hogy a forintot spekulációs célokkal hintáztatták meg a hét elején a Bloomberg hírügynökség keddi, félreértelmezésre okot adó cikke segítségével. A cikkből ugyanis tévesen azt a következtetést is le lehetett vonni, hogy a kormány újabb hitelért fordulhat a Nemzetközi Valutaalaphoz, holott erre egyetlen kormányzati közlemény sem utalt. A cikk hatására a forint öt egységet erősödött az euróval szemben, majd másnap visszatért az előző napi szinthez.
A Bloomberg hírügynökség magyarországi tudósításainak történetében nem ez az első eset, amikor félreértelmezésre okot adó környezetben jelent meg információ: június elején Szijjártó Péternek, a miniszterelnök szóvivőjének mondatait hozták le csonka fordításban. A távirati iroda közlése szerinti mondatoknak egy kiragadott része került a tudósításba, egy esetleges államcsőddel kapcsolatos félreértésre okot adó szövegkörnyezetben.
– A külföldi és hazai sajtóban olyan hangok vannak jelen, amelyek kínosan nem sportszerűek, mert gyanúsan egyoldalúan interpretálják a magyarországi helyzetet – nyilatkozta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a Magyar Narancsnak 2008 novemberében, ahol utalt arra, hogy „az adott piaci szereplő megmozgatja sajtókapcsolatait”, és pontosan leírta azt a folyamatot, amely nyomán a spekuláns nyeresége tőkeáttétellel akár a száz százalékot is elérheti.
– Az újságírók egy részét eleve spekulációs célokra használják – nyilatkozta lapunknak Boros Imre közgazdász, aki szerint a cikkekben sugalmazott véleményeket valósnak tűnő érvekkel lehet alátámasztani, így a reálgazdasági folyamatokkal nem megalapozott pénzpiaci mozgásokat lehet elérni. Boros hangsúlyozta: e spekulációk akkor feltűnőek, amikor nálunk nincs kereskedés, ilyenkor külföldre tolják át pozíciókat a spekulánsok.
