Ismét felállították a rétyi honvédszobrot

Eredetileg 1941-ben állították első világháborús székely bakák, 1944-ben román katonák lefejezték, 1977-ben Ceausescu látogatása előtt, megsemmisítés veszélye miatt a helyiek elásták, a múlt szombaton pedig helyreállítva újraavatták a székelyföldi Rétyen a híres honvédszobrot. A nemzeti emlékműre Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, volt püspök kérte Isten áldását.

Híres turisztikai célpont Erdélyben a Rétyi Nyír elnevezésű természetvédelmi terület. Az emlékhely nemzeti jelképeinek kollekciója ismét teljes, hiszen a millenniumi fenyves és a 24-es gyalogezred tulipános obeliszkje mellett ismét fellelhető az 1848–49-es szabadságharcot és az első világháborús Székely Hadosztályt egyaránt megidéző honvédszobor. Az erdélyi magyarok kezdettől székely Dávidnak hívják, utalva az ószövetségi Dávidra, aki képes volt legyőzni Góliátot.
A hatalmas kőplasztika sorsa igen hányatott volt. 1941-ben a brassói 24-es magyar királyi gyalogezred egyik veteránja – Páll Ferenc szentivánlaborfalvi malmos – emeltette a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Réty falu határában. A 24-esek az első világháborúbeli 38-as magyar hadosztályhoz tartoztak, amelynek székely katonáiból 1918 végén, a román betörés kivédésére a híres Székely Hadosztály létesült. Azonban a honvédszobrot három év múlva a román „felszabadítók” gyalázatosan megcsonkították. Az elraktározott emlékművet 1977-ben a megsemmisülés fenyegette, amikor Ceausescu román diktátor Kovászna megyébe készült ellátogatni. Ám a Székely Nemzeti Múzeum egykori munkatársa, Fekete Lajos a megsemmisítés helyett elásta. Így az erdélyi magyar tömbmagyarság élni akarását jelképező szobor megmenekült, 2009-ben elő is került. Nagy Benjámin szobrászművész vezetésével eredeti formájában restaurálták. Talapzatán ismét olvashatók Petőfi híres sorai A székelyek című, 1849-es verséből: „Csak nem fajult el még a székely vér! / Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”
A honvéd figurája is jelzi: mi nem agresszorok vagyunk, hanem önvédelmi harcra rendezkedtünk be, amelyhez fel kell vennünk a hitnek pajzsát – mondta a szombati avatóünnepség főszónoka, Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Rávilágított: nyelvünkben a hit és a hűség szavak egy tőről fakadnak. A volt királyhágó-melléki református püspök ostorozta azokat a politikai és egyházi vezetőket, „akik napjainkban önként teszik le a fegyvert”. Kinyilvánította, az Európai Parlament alelnökeként és a romániai delegáció tagjaként is elsősorban az erdélyi magyarságot szolgálja, szem előtt tartva a Székelyföld autonómiáját. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Közgyűlés elnöke Sylvester Lajos kortárs írót idézte, mondván a rétyi honvédemlékmű a lefejezettség állapotából is képes volt talpra állni. Az avatáson Kisgyörgy Zoltán, a helytörténeti munkáiról és útikönyveiről ismert tudós az 1944-es szoborlefejezéssel kapcsolatban úgy foglalt állást: „Az erőre és rangra emelt butaság az Osztrák–Magyar Monarchia katonájának jelképét gyalázta meg, holott a 24-es gyalogezredben székely magyarok mellett háromszéki románok és barcasági szászok is voltak.”