Csak minimális mozgásteret hagyott az uniós agrárpénzek felhasználása tekintetében a jelenlegi kormánynak az idén leköszönt szocialista kabinet. Az unió által jóváhagyott, 2013-ig tartó hétéves költségvetésből még rendelkezésre álló összeg alig haladhatja meg a 200 milliárd forintot. Vagyis az MSZP-s kabinet a 2007–2013-ra megszabott több mint 1340 milliárdos keret körülbelül nyolcvan százalékát elköltötte három év alatt, így a mostani kormány a következő három évben csak a maradványpénzekkel számolhat – mondta lapunk megkeresésére Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárügyekért felelős államtitkára. Felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan változó összegekről van szó, mivel sok pályázatot korábban kiírtak, és ezek elbírálása, illetve kifizetés folyamatosan zajlik. Ezért fordulhat elő – magyarázta –, hogy a tárcán belül is különböző nagyságrendű összegek hangzanak el. Ugyanis Ángyán József, a VM államtitkára a napokban lezajlott egyik konferencián arról számolt be, hogy a szóban forgó Új Magyarország fejlesztési program hétéves keretéből még 250 milliárd forint áll rendelkezésre, s további 100-150 milliárd az az összeg, amely valamilyen formában „visszaszerezhető.” Ángyán szerint az előző kormány a vidék felemelkedésére szánt uniós és hazai pénzügyi forrásokkal a nagytőke beruházásait szolgálta.
Kérdésünkre Czerván György sem zárta ki, hogy több jogcím esetén főként az előző kormányhoz közel álló nagyobb agrártársaságok jártak jól. Emlékeztetett, hogy a volt kormány által kidolgozott programon belül a legnagyobb összegeket a műszaki fejlesztésekre különítették el, s jelentős tételeket fizettek ki szárítóüzemek megépítésére is, ami alapján feltételezhető, hogy inkább a tőkeerősebb cégek jutottak forrásokhoz. Czerván György szerint mára inkább a 200 milliárdhoz közelít a még felhasználható pénzek nagysága. Az ÚMF programban négy tengely mentén vannak felosztva a források. Az első tengelyben, a versenyképesség támogatására – ami főként a gépbeszerzésekre – 637 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből alig 20 százalék használható fel. A második célcsoporton belül, a környezet és a vidék állapotának javítására 453 milliárd forintot határoztak meg, ebből kevesebb mint 100 milliárd maradt, s alig 40 milliárd forint lelhető fel a 185 milliárdos büdzsével elfogadott s az öntözésfejlesztést szolgáló harmadik tengelyben. Nem jobb a helyzet az negyedik prioritás esetében, ahol a falumegújításra szánt Leader-programokra 73 milliárd forintot különítettek el, s a kormányváltásig 43 milliárdot el is költöttek. Ez utóbbi kifizetések körül merültek fel a legközvetlenebb kapcsolatok az MSZP és az uniós agárpénzek „hasznosulása” között. Egy esetben az agrártárca kénytelen volt visszaperelni a saját maga által megítélt 500 millió forintos összeg több mint háromnegyedét, miután lapunk is rávilágított a pénzek szabálytalan felhasználására.
Mivel az új kormány a kis és közepes gazdaságok fejlesztését, a munkahelyteremtést, s a fiatal gazdálkodók ösztönzését tekinti prioritásnak, ennek megfelelően alakítja át a támogatásokat – mondta Czerván György. A még rendelkezésre álló 200-250 milliárd egyes tengelyeken belüli átcsoportosítása nem jelenthet nagyobb problémát, mivel az összegek egy százalékáról a tárca uniós egyeztetési kötelezettség nélkül is dönthet. Még tárgyalnak e kérdésről, de a kormány feltételezhetően a tengelyek közötti forrásátszervezést is kezdeményezi, amihez viszont már uniós hozzájárulás is szükséges. Ez utóbbi azonban hosszabb eljárást feltételez.
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
