A textil- és ruhaipar Magyarországon ötvenezer embernek ad megélhetést. Térségi összehasonlításban az ágazatban az Alföldön dolgoznak a legtöbben, de a Nyugat-Dunántúlon is fejlődik az iparág.
– A textil- és ruhaipar nagy szerepet játszhat a foglalkoztatás bővítésében, olyan térségekben is, ahol magas a munkanélküliség. Az egyesület szerint az utóbbi időben beindult műszaki, technológiai fejlődés eredményei az iparág kitörési pontjait jelenthetik. A szervezet ezért pályázott – mégpedig sikerrel – a Nemzeti technológiai platform a textil- és ruhaipar megújításáért címmel a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál, s létrehoztuk és 2009 óta működtetjük ezt a platformot – tájékoztatta lapunkat Lakatosné Győri Katalin, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület ügyvezető főtitkárhelyettese.
Az egyesület kidolgozta az ágazati innovációs stratégiát, amely bemutatja, milyen lehetőségei vannak az iparágnak, s milyen szerepük lehet a fejlődésben más ágazatoknak. – Említhetjük az úgynevezett intelligens ruházatot is, amelybe csipeket építenek, s így nyomon követhető az idősek és a gyermekek tartózkodási helye. Van olyan ruházat is, amely ultraibolya sugaraktól véd. E termékeket a marketing fejlesztésével exportra is lehetne termelni – fűzte hozzá Lukács Jánosné, az egyesület ipargazdasági szakosztályának elnöke az ágazat közelmúltban, a Trend2 Divat-nagykereskedelmi Központban tartott termékbemutatóján. Ugyanakkor hazánkban működik Európa legnagyobb szénszálgyártó üzeme, amely a tűzálló ruházat alapanyagát adja. De a lakástextíliáknak is bővülhet a piacuk. A platform célja elsősorban az ágazat tevékenységét generáló gyártócégek versenyképességének erősítése a kutatás-fejlesztés és innováció révén. A szervezetnél úgy látják, célszerű lenne befektetőket keresni, s e téren az iparág elvárja az ITDH segítségét. Lakatosné Győri Katalin arról számolt be, hogy léteznek olyan cégek, amelyek tőkeerőben is fejlődtek. Indul az új Széchenyi-terv, s a szakma abban reménykedik, hogy az említett textíliákat igénylő ágazatokkal közösen dolgozhatnak ki fejlesztési projekteket, például az egészségipar, a zöldgazdaság és a lakásprogram területén.
A konfekcióágazat még talpon lévő cégeinek a legfontosabb a meglévő kapacitásaik folyamatos lekötése, amit újabb beszerző cégekkel történő bővítéssel lehet elérni. Erre nagy szükség lenne. Csapkai Ildikó, az egyik gyártó cég ügyvezető igazgatója lapunknak arról számolt be, hogy folyamatosan tűnik el a társaság nyeresége, ezért a kiadásaikat is racionalizálni kell. Továbbá tanulni a marketinget, s persze a nemzetközi trendeket is folyamatosan figyelni kell. Ezért a jelentős nemzetközi vásárokra is muszáj ellátogatniuk.
Zöld Kálmán, egy hőszabályozó légpárnás derékaljakat készítő kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy az iparágnak egyetlen reménye van, mégpedig az új termékek gyártása, illetve észre kell venni az új piaci lehetőségeket.

A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak