Szakmai szervezetek bevonásával vizsgálja felül az igazságügyi tárca a felszámolás és a csődeljárás szabályait. A minisztérium bíróságok, felszámolók, végrehajtók, vállalkozói érdekképviseletek és az adóhatóság véleményét is kikéri az elkövetkező hónapokban arról: megfelelőek-e a most érvényben lévő rendelkezések. Mint azt a közigazgatási minisztériumtól megtudtuk: a kormány azt szeretné elérni, hogy a jogi viszonyok kellő lehetőséget adjanak a bajba jutott cégek talpra állására, a törvények pedig tartsák megfelelően szem előtt az adós, a hitelezők és a munkavállalók érdekeit. Emellett a kabinet feltett szándéka, hogy fényt derít a vállalkozásokat szándékosan bedöntők üzelmeire, s véget vet a tartozásokba kergetett cégek visszaélésszerű kiürítésének.
Elemzők szerint akár több ezerre is tehető azoknak az „üzletembereknek” a száma, akik abból tartják fenn magukat, hogy vállalkozást hoznak létre, azzal adósságokat halmoznak fel, majd a követelések kifizetése előtt felszámoltatják a céget. A részben csalárd felszámolási láz miatt a közkasszát évente nagyjából háromszázmilliárd forint kár éri, míg a gazdasági élet veszteségei ennek többszörösére rúghatnak.
*
A hozzáértők a jogsértő vagyonkimentésekkel, az eleve kilátástalan helyzetből induló kényszervállalkozások sikertelenségével és a gazdasági válság hatásával magyarázzák, hogy a hazai felszámolások kilencven százaléka olyan társaságok ellen zajlik, amelyeknek egy fillér vagyonuk sincs.
A nincstelen cégek felszámolásakor a hitelezők rendszerint egyáltalán nem kapják vissza pénzüket, ám ezek az eljárások az államnak komoly adminisztrációt jelentenek – ezt tapasztalta a Fővárosi Bíróság (FB) és az adóhivatal felszámolásokkal foglalkozó vezetője. A két szakember ezért egy évekkel ezelőtt felvetődött elképzelés újbóli átgondolását szorgalmazza. Az ötlet lényege, hogy a vagyontalan cégek megszűnésekor ne kelljen lefolytatni az évekig tartó, rendszerint eredményt nem hozó felszámolási eljárást. A részletekről szólva Kiss Gábor, az FB gazdasági kollégiumának vezetője kérdésünkre azzal kezdte: az utóbbi években elképesztő mennyiségben indítottak idehaza felszámolási eljárásokat, ám a megszüntetésre ítélt cégek döntő hányadánál nem találtak vagyont. Az ilyen esetekben már az eljárás elején nyilvánvalóvá válik, hogy a hitelezők nem kapják majd meg pénzüket, a hosszadalmas felszámolási eljárást ennek ellenére le kell folytatni. – Az FB felszámolási bíráinak átlagosan egyszerre 500 esettel kell foglalkozniuk, s az irdatlan mennyiségű ügy miatt néha az eljárási határidőket sem könnyű betartani – mondta a kollégiumvezető.
Kiss Gábor szerint a német minta átvétele lehetne a megoldás. Ha a cégnél egy eurót sem talál a német adóhatóság, akkor kezdeményezheti a szóban forgó vállalkozás törlését. Németországban tehát a vagyontalan társaságok megszüntetéséről felszámolási eljárás lefolytatása nélkül intézkedhet az adóhivatal. Ez a módszer a bírósági vezető szerint idehaza is működőképes lenne. A magyar adóhatóság ugyanis tüzetesen megvizsgál minden adótartozást felhalmozó céget. Ahol pedig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) sem talált semmit, ott rendszerint a felszámoló sem bukkan értékekre. Így – Kiss Gábor tapasztalatai szerint – a vagyontalan cégeknél értelmét veszti a felszámolási eljárás. Amennyiben hazánk átvenné a német példát, a kollégiumvezető becslése szerint számos, jelenleg a felszámolási ügyekkel foglalkozó bírót lehetne más gazdasági esetek elbírálására átcsoportosítani. Az igazságszolgáltatás munkájának gyorsulása mellett Magyarország gazdasági mutatói is javulnának, hiszen több nyugat-európai államban a vagyontalan cégek megszüntetése nem szerepel a felszámolási statisztikákban. Kiss Gábor szerint a változtatás a költségvetés helyzetén is javítana. Az államnak ugyanis kimutatások szerint évente százmilliókba kerül az üres vállalkozások felszámoltatása. Végül úgy fogalmazott: a módszer nem nyitna teret a visszaéléseknek, a vagyonkimentésekre ugyanis az adóhivatal éberen figyel.
Az APEH felszámolási és végrehajtási főosztályának vezetője osztja az FB kollégiumvezetőjének álláspontját. Várszeghi György lapunknak úgy fogalmazott: az adóhivatal minden lehetséges eszközt megragad, hogy a köztartozást felhalmozó társaságoktól beszedje az államot megillető összegeket. Ám ahol az APEH sem akad lefoglalható vagyonra, ott általában a felszámolási eljárás sem hoz eredményt. A főosztályvezető hozzátette: a hivatal csak a legvégső esetben kezdeményezi a nem fizető cég felszámolását, s ha arra bukkan, hogy az ügyvezető vagy a tulajdonos csalárd módon mentette ki az értékeket, büntetőeljárást kezdeményez, valamint polgári perrel az eltüntetett vagyon államot illető részét is igyekszik visszaszerezni. Az APEH munkáját könnyítené, ha nem kellene időt vesztegetnie az üres vállalkozások felszámolására: több energia jutna más vizsgálatokra. Például a hivatal munkatársai nem pár napot, hanem hosszabb időt tölthetnének az olyan adótartozást felhalmozó cégeknél, ahol még a meglevő vagyon legalább részben fedezetet nyújt az adósságokra Az elképzelésről kikértük az igazságügyi tárca véleményét is. A minisztérium nem támogatja a módszer bevezetését, ugyanis annak meghonosítása visszaélési lehetőségeket teremtene, és növelhetné a céges trükközés veszélyét.
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
