Merkel is szigorítana a bevándorláspolitikán

Németország nem hajlandó eltűrni párhuzamos társadalmakat; az országban élő etnikai kisebbségekkel szemben szigorúbban kell eljárni, ha ellenszegülnek az integrációjukat szolgáló intézkedéseknek – közölte a hét végén Angela Merkel.

Fúzió a szélsőjobboldalon. Egyesülés előtt állnak a német szélsőjobboldal pártjai. Mind az NPD (Német Nemzetiszocialista Párt), mind a DVU (Német Népunió) tagjai – mintegy 12 ezer párttag – támogatják a fúzió tervét. „A tárgyalások nagy iramban haladnak, és ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor az év végére lezárul a folyamat” – hangoztatta Klaus Beier, az NPD szóvivője. Az egyesítés részleteit lefektető tervezetek elkészültek. Állítólag csak az új párt nevének a kérdése tisztázatlan, mivel az NPD saját nevének megtartását követeli. (S. L.)

(Köln)

A német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában a kormány eddigi politikájának szigorítását helyezte kilátásba. Merkel keményvonalas állásfoglalása egyben reakció volt a Thilo Sarrazin könyve által kiváltott közhangulatra. A komoly társadalmi vitát provokáló publikációban a német jegybanki pozíciójából emiatt távozó szerző azt taglalta, hogy a mozlim bevándorlók – törökök, arabok – többsége képtelen beilleszkedni a német társadalomba. Merkel hangsúlyozta, szívügyének tekinti az integrációs kérdést. A kereszténydemokraták (CDU) már régóta naiv elképzelésnek nevezték a zöldek és a szociáldemokraták részéről oly odaadóan hangoztatott multikulturális társadalmat, és a német nyelv elsajátítását az integráció egyik alapfeltételének tekintették. Így a CDU kormányozta Hessen elsőként vezette be a nyelvtudás ellenőrzését, kiváltva az ellenzék éles kritikáját. A kancellár egyben beismerte, a CDU hosszú éveken keresztül illúziókat kergetett, és most számtalan megoldatlan problémával találja szembe magát. Ezekből adódik a polgárok félelme és a Sarrazin-könyv sikere. Merkel ezért közölte, azt a segélyből élő személyt, aki félbehagyja a kötelezően előírt integrációs tanfolyamon való részvételt, első esetben a járandóság harminc-, ismételt esetben hatvanszázalékos csökkentésével lehet sújtani.
*
– Sok emberben az az érzés uralkodik el, hogy esténként nem tanácsos villamoson vagy autóbuszon közlekedni. Az iskolaudvarokon növekvő erőszakhajlam tapasztalható. Mindezt nem lehet szépítgetni. A szövetségi államnak a tartományokkal és településekkel karöltve kell fellépnie – mondta a német kancellár. Szerinte az alkotmány előírásait, a törvényeket mindenkinek el kell fogadnia, nem lehet kivételeket alkalmazni például azokkal szemben, akik nem ismerik el a nők egyenjogúságát. – A tolerancia és az egymás iránti megbecsülés teszi lehetővé az együttélést – hangoztatta a CDU pártelnöke. Merkel egyben szigorított eljárásokat helyezett kilátásba a kisebbségek, főleg a Tony Blair bevallása szerint a kommunizmusnál is veszélyesebb mozlim vallású ellenállókkal szemben. Aki például nem hajlandó részt venni az integrációs tanfolyamon, vagy félbeszakítja azt, kénytelen lesz szembenézni a következményekkel. A jövőben az állam sokkal szigorúbban fogja felülvizsgálni a foganatosítandó intézkedéseket.
A német alkotmány garantálja ugyan a vallásszabadságot, de ajánlatos lenne a mecsetekben fellépő imámok németországi felkészítésének, tanításának lehetőségét számításba venni. Angela Merkel döntő fontosságúnak tartja, hogy a külföldi családokkal megértessék: ha akadályozzák gyerekeik tanulását, akkor zsákutcába vezetik őket. Sajnos német családoknál sem ritka, hogy nem tudják követni az iskolai oktatást. – Az integráció témája komolyan foglalkoztatja a polgárok mindennapi életét. A szövetségi kormány igyekszik kézbe venni a problémák megoldását – mondta a kancellár. Közben a hét végén továbbgyűrűzött a romák kitoloncolása Franciaországból – írta az MTI. Csaknem kétszázan tüntettek szombaton Szófiában a francia nagykövetség épülete előtt, tiltakozva a bulgáriai és a romániai cigányok kitoloncolása ellen. A megmozdulás résztvevői „Európa velünk van!”, „Nem hagyjuk magunkat 300 euróval megvesztegetni!” feliratú plakátokat emeltek a magasba. Az utóbbi arra utalt, hogy a hazautazást önként vállaló romáknak fizettek ilyen összeget fejenként a francia hatóságok. A tüntetésen több mint egytucatnyi civil szervezet által aláírt levelet is átadtak a nagykövetségnek, amelyben arra kérik Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy vessen véget az EU-állampolgárok kitoloncolásának. Élesen bírálta a romák kollektív kiutasítását Franciaországból, és kiállt uniós kolléganője, Viviane Reding mellett Andor László a foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős magyar uniós biztosa. Az osztrák Profil hetilap mai számában Andor egyben bírálta a francia gyakorlatot.
A bolgár külügyminiszter azonban védelmébe vette Franciaországot, mondván, Párizsnak „minden jogi alapja” megvan a romák kiutasítására. Nikolaj Mladenov szerint ugyanis a szabad mozgás joga nem jogosít fel a szabad letelepedésre. Franciaország szófiai nagykövetsége szerint július óta 53 bulgáriai romát küldtek haza. Az összesen csaknem nyolcezer kiutasított roma túlnyomó többsége főleg Romániából származik. A szófiai kormány mindeddig óvakodott bármiféle kommentártól a romák kiutasítása kapcsán, azt sugallva, hogy ez a lépés mindenekelőtt a romániai romákat érinti.