The Washington Post
Az afganisztáni kormányzat számos tagját pénzeli titokban az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), írta a demokratákhoz közel álló amerikai lap. Meg nem nevezett jelenlegi és volt washingtoni illetékesekre hivatkozva azt írja, a titkos kifizetések sok esetben régóta működnek, és arra szolgálnak, hogy a CIA fenntartsa információs forrásait az afgán kormányban, illetve támogassa számos szövetségesét az elnöki palotában. Erre azért is szükség van, mert az államfő egyrészt „nem árul el mindent”, ráadásul úgy tűnik, hogy gyakorta nincs tudomása arról, mit tesznek saját kormányának a tagjai, mondta a lapnak egy volt CIA-illetékes. Ezek a kifizetések folytatódnak, jóllehet olyan aggályok merültek fel, hogy a CIA korrupt afgán hivatalnokokat támogat.
Frankfurter Allgemeine
Mi mozgatja az iráni politikát? Vajon az uralkodó papság és nem klerikális támogatói csupán hatalmuk minden eszközzel való megőrzésére törekednek, vagy léteznek hosszabb távra szóló koncepciók? Ezeket a kérdéseket boncolgatta a német konzervatív lap közel-keleti szakértője, Wolfgang Günter Lerch. Irán évszázadokon át regionális hatalom volt – ezért is nyert elsőbbséget az európai szóhasználatban már az ókor óta az arabok nagy bánatára a Perzsa-öböl kifejezés. Az iszlám köztársaság ma ismét azon fáradozik, hogy regionális hatalomként élvezett státusát megerősítse. A teheráni rezsim jól tudja, hogy akinek atomfegyver van a birtokában, az politikai szempontból más „osztályban” játszik, mint a többiek. Az iráni atomfegyver lehetőségéről zajló vitákban Teherán rendre felhívja a figyelmet arra, hogy olyan szomszédok veszik körül, akiknek szinte mindegyike rendelkezik atombombával.
NONHTHKA
Egyes vezető szerb politikusok harcias nyilatkozatai ellenére meglehet, hogy Belgrád mégis hajlandó teljesíteni az Európai Unió követelését, és módosít a Koszovó ügyében az ENSZ közgyűlése elé beterjesztendő határozattervezet szövegén, írta a belgrádi lap.
Új Szó
A szlovákiai magyarok egy része sajátos nemzeti identitástudatot ápol. Hazájának képletesen értve egy fiktív országot tekint, amely nem azonos Szlovákiával, sem Magyarországgal. Ez derül ki Muriel Blaive francia történész kutatásából, amelyet nemrég a két Komárom lakosainak körében végzett, írja a szlovákiai magyar napilap. A dél-komáromiak (Magyarország) nagyon negatívan tekintenek
a szlovákokra mint népre, és a szlovák nyelvre is, fejti ki Vajda Barnabás egyetemi oktató. „Alig tudnak valamit a szlovákiai magyarok valós életéről, amellett szeretettel gondolnak rájuk, de ez inkább egy álomképhez hasonlítható.”
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péterék közleményt adtak ki
