Orbán: Tekintélynövelő az EU-bővítés

Ötletek hálózata. Orbán Viktor és kormánya nagy társadalmi és gazdasági kihívás előtt áll; a Fidesz „fantasztikus választási győzelme” megmutatta, mennyire elégedetlenek voltak a magyar állampolgárok helyzetükkel – mondta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke az Európai Ötletek Hálózata tegnap kezdődött tanácskozásának megnyitóján Budapesten. A gazdasági válság leküzdéséről, a munkahelyteremtésről és a szegénység elleni küzdelemről tartanak előadást politikusok és szakértők az Európai Parlament néppárti frakciójának keretei között működő, Európai Ötletek Hálózata nevű szerveződés konferenciáján. Szájer József néppárti frakcióvezető-helyettes szerint az az EU-elnökség lehet sikeres, amelyik kezelni tudja a válságokat. Kijelentette, hogy a magyar elnökség a tapasztalatokra építő, a valós helyzeten alapuló javaslatokat tesz majd a romakérdés európai szintű megoldása érdekében. Azt mondta, a baloldali politikai erők gyakran kettős mércét alkalmaznak. (MTI)

Diszkriminációnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök azt a jelenlegi uniós gyakorlatot, hogy az egyes országok államháztartási hiányának kiszámításakor nem veszik figyelembe a magánnyugdíjpénztárakat előíró tagállamok pótlólagos pénzügyi áldozatvállalását. Elmondta, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt a visegrádi négyek – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – kormányfője találkozott Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével. Érvekkel alátámasztva kifejtették neki, hogy nem szeretnék, ha ez a diszkrimináció fennmaradna.
Október végén ismerteti Herman Van Rompuy, az európai uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke azt az átfogó javaslatcsomagot a tanácscsal, amelyet a tagországok pénzügyminisztereiből álló, általa vezetett munkacsoport készített az EU-n belüli gazdasági együttműködés erősítésének lehetőségeiről. Orbán Viktor sajtótájékoztatóján elmondta: szerinte lehetséges az, hogy októberben megállapodás szülessen a költségvetési tervezetek előzetes uniós véleményezéséről, illetve a tervezett szankciós rendszerről, és kialakulhat az uniós gazdasági kormányzás, mint a gazdaságpolitikát formáló eszköz. A szankciókat illetően a kormányfő elmondta: olyan álláspont körvonalazódik, hogy az euróövezet országainak és a közös pénz övezetén kívülieknek egyaránt ugyanazokkal a szankciókkal kell majd szembenézniük, ha nem tartják be a közös, számszerűsített célkitűzéseket. Az euróövezeten kívüli ország tekintetében azonban ezek az intézkedések csak később – valószínűleg 2014-től – lépnének majd hatályba.
A magyar kormányfő szerint, ha az unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor „saját háza táján” is sikeresnek kell lennie. Mint elmondta, magyar részről fontosnak tartották – és ezt a célt el is érték –, hogy a tanácskozás záródokumentumában kapjon kellő hangsúlyt az EU további bővítésének szándéka, a keleti partnerségi kapcsolatok fontossága és az egységes energiapolitika megteremtése. Az MTI által idézett kormányfő elmondta, külpolitikai tekintélynövelő tényezőnek tekinti az EU bővítését. „Az uniót akkor tekinthetjük globális szereplőnek, ha nem törődik bele abba, hogy keleti fele energiamonopóliumtól függ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Szerinte mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy „depolitizálják” az energiakérdést.