Ősszel lesz árdöntés

Október 6-án tárgyal a kormány a gáz- és az áramtörvény módosításáról – mondta lapunknak adott interjúban Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal két hónapja kinevezett elnöke. Hozzátette, az új árképzési rendszerről viszont még szeptemberben megegyeznek a szolgáltatóval. A hivatal vezetője kitért az orosz Szurgutnyeftyegazzal kapcsolatos vizsgálatra is, amelyet a múlt héten zártak le.

Névjegy. Horváth Pétert július 2-án nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Energia Hivatal élére hatéves időtávra, miután elődje, Matos Zoltán lemondott. Az új elnök korábban a Fidesz szolnoki elnökeként közéleti szerepet is vállalt, az energetikusokat képző moszkvai Gubkin Egyetemen végzett, majd a Mol elődjénél, az OKGT-nél dolgozott, egyebek között a szolnoki kőolajkutatás területén. Legutóbb vezetőként a Mol üzletfejlesztésért felelt.

Azt ígérték, szeptemberre megállapodnak a szolgáltatókkal a gáz- és áramtarifák új képletéről. Sikerült?
– A lakossági és kisvállalkozói gáz- és villamosenergia-árakra június óta moratórium vonatkozik. Addig maradnak a mostani szinten befagyasztott árak, amíg nem sikerül megállapodni. Sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), sem a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) nem az a célja, hogy a moratórium erejénél fogva alakítson ki árstabilitást, hanem egy olyan megállapodás elérése, amely biztosítja, hogy a lakosok ne fizessenek a szükségesnél többet, a piaci szereplők pedig ne kényszerüljenek veszteséget termelni. Azt ígértük, hogy szeptemberben megállapodunk, ez, véleményem szerint, tartható lesz.
– Elérhetők a tárgyalások előtt kitűzött célok? Egyáltalán mennyire nagy az egyetértés a felek közt?
– Az eddigi tárgyalásokon minden piaci szereplő megfelelően együttműködött, mindenki a megoldást kereste. Azonban vannak olyan objektív tények, amelyektől nem lehet eltekinteni. Ilyen a gáz világpiaci ára, vagy a forint-dollár keresztárfolyam – ezek komoly kihívást jelentenek.
– Az áramár esetében a legtöbb szolgáltató a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló kötelező átvételi rendszert említette, ahol a legtöbb tartalék lehet a rendszerben. Látszik már, hogyan fog ez módosulni?
– A kötelező átvételi rendszer nem fog megszűnni, ez egészen biztos. Magyarországnak célja és kötelezettsége, hogy 2020-ra az elsődleges energiafelhasználásban a megújulók 13 százalékos részarányt érjenek el. A zöldenergia előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos energiahordozóké, ezért valamilyen formában támogatni kell a megújuló forrásokat. A ma hatályos szabályozáson, miszerint minden megújuló forrás ugyanolyan támogatott áron kerül a rendszerbe, módosítani szeretnénk. A különböző megújuló energiaforrások előállításának eltérő a munkaerő-piaci hatása, más az önköltsége, illetve más az üvegházhatásúgáz-kibocsátása is. Olyan megoldást kell találnunk, ami segíti a foglalkoztatás bővülését, nem emeli az árakat, valamint csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
– A hivatal belső átalakításának szükségéről egy ideje lehet hallani. Önnek vannak ilyen tervei?
– Minden vezetőnek van elképzelése arról a szervezetről, amit vezet. Viszont mielőtt bármilyen változtatást végrehajt, az a helyes, ha előtte alaposan megismeri a szervezet működését.
– Azt látja már, hogy hol lehetne erősíteni a hivatal működését?
– Igen, látom, és az átalakítás végén egy transzparens, magas szakmai színvonalon, hatékonyan működő, minden szereplő számára értéket teremtő hivatalt szeretnék létrehozni.
– Volt szó korábban arról is, hogy a MEH a jelen formájában megszűnik, és helyét egy közműtanács venné át. Úgy tudjuk, hogy ez ma is napirenden van. Lát ebben fantáziát?
– Meg kell vizsgálni minden ésszerű változtatást. A kormány átfogó közigazgatási átalakításba kezdett. A miniszterelnök úr teljes reformról beszélt, ez alól természetesen a szabályozó hatóságok sem lehetnek kivételek. A változtatásokat viszont egy hosszabb vizsgálatnak kell megelőznie, mert az több hatóságot is érint, amelyek különböző minisztériumokhoz tartoznak. Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy a közműtanács hatékonyabban működik, mint a jelenlegi rendszer, akkor azt létre kell hozni, ha nem, akkor a jelenlegi rendszert kell hatékonyabbá tenni.
– Az ön elődjére, Matos Zoltánra korábban mindkét politikai oldal az önjáró jelzőt akasztotta. Önre mit fognak mondani?
– Ma nehéz lenne megmondani, hogy én milyen jelzőt kapok majd, de nem is ezzel kell foglalkoznom. Szeretném az üzleti életben szerzett tapasztalataimat a közigazgatásban kamatoztatni, hatékonyan működő hivatalt kialakítani és az energiaszektor minden szereplője számára megfelelő döntéseket hozni.
– Nem vezetékes üzletágból érkezett, márpedig a MEH-ben csak ilyen területeket kell felügyelnie. Ez előny vagy hátrány?
– Ha a vezetékes üzletágból jöttem volna, akkor az iparág többi szereplője bizonyára úgy gondolhatná, hogy a korábbi cégem valamiféle előnyöket élvezne. Az energiaiparban töltöttem több mint húsz évet, ami komoly segítség az itteni munkámban. Az pedig, hogy egyik vezetékes szereplőhöz sincs semmilyen kötődésem, csak erősíti a függetlenségem.
– Mi a legfontosabb feladat, ami most ön és a hivatal előtt áll?
– Legalább négy ilyet kell megneveznem. Az egyik a földgázellátásról, a másik a villamos energiáról szóló törvény, amelyek módosítását október 6-án tárgyalja a kormány. A harmadik a megújuló energiákra vonatkozó nemzeti cselekvési terv, amit szeptember 30-ig kell Brüsszelbe küldeni, és a lakosságot leginkább érintő feladat, az ármoratórium feloldásának előkészítése.
– Van olyan részük az említett törvényeknek, amit érdemes megtartani, vagy inkább újraírják az egészet?
– A fogyasztók, és a szolgáltatók biztonságát az adja, ha a törvények hosszú távon kiszámíthatók, és azok ritkán módosulnak. A kormánynak jelenleg „csak” az EU harmadik energiacsomagjának ajánlásait kell átültetnie a magyar jogrendbe, azonban azt szeretnénk, ha az energetikát érintő, minden olyan változtatás is megjelenne a törvénymódosítás során, amely az energiaszektor hatékonyabb működését szolgálja.
– Molos múltja miatt külön érdekessé vált az olajtársaság 21 százalékos tulajdonosa, az orosz Szurgutnyeftyegaz ügye. A társaság részvénykönyvi bejegyzését épp a MEH korábbi határozata blokkolja.
– A Magyar Energia Hivatal nem blokkolta az eljárást határozattal, mivel ilyet nem is hozott. Az eljárást végzéssel megszüntette, mivel a Szurgut a hivatal által kért további adatokat, dokumentumokat nem nyújtotta be. Az orosz cég ezután azt kérte tőlünk, vonjuk vissza a megszüntető végzést. Kérelmükre vonatkozó válaszunkat a múlt héten postáztuk részükre.
– Az EMFESZ tavalyi, meglehetősen érdekes körülmények között történt eladását a MEH akkor jóváhagyta, ám a bíróság már kétszer új eljárás lefolytatására kötelezte a hivatalt.
– Én már a harmadik hivatali elnök vagyok, akinek ezzel a témával foglalkoznia kell. A MEH hozott egy határozatot, amit megtámadtak első és másodfokon, ahol nem a hivatalnak adtak igazat. Az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van. Az ítélet meghozataláig én ebben nem látok „ügyet”.