Pótpavilon a Park Hotelnél

Miközben a sanghaji világkiállítás eddigi látogatottsága meghaladta a 45,5 millió főt, a magyar pavilon látogatottsága négymillió körül jár. Ami kimaradt nemzeti pavilonunkból, szeptember 5-ig a sanghaji kortárs művészeti múzeumban látható.

Tölgyesi Gábor
2010. 09. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Állítólag háromszázezer szórólapot osztottak szét a magyar pavilon működtetői az expó területén, hogy Art Forum Hungary néven kiállítás nyílik a sanghaji kortárs művészeti múzeumban, mindenesetre ennek nyomát már nem lehetett találni a pavilonban. Ahogy az expó hivatalos honlapjának angol nyelvű változatán sem, amelyre végül felkerült egy rövid cikk a magyar nemzeti nap vasárnapi eseményéről, a Szőcs Géza kulturális államtitkár vezette delegáció látogatásáról.
Ahol a Hudec László által tervezett sanghaji emblematikus épület, a Park Hotel áll, a Nanking úttól nem messze található a Nép park, amelynek közepén bújik meg Kína legnagyobb városának elegáns, jó kiállítóterekkel rendelkező kortárs művészeti múzeuma. Megteremteni az egyetemesség illúzióját egy kis helyen – ez a kínai kertépítészet alapelve. Némileg ironikus, hogy épp egy ilyen park közepén próbálták bevallottan bepótolni azokat a hiányosságokat, amelyek abból fakadtak, hogy a magyar pavilonban pusztán a gömböc révén aligha kaphat képet országunkról a látogató. Egyébként a sanghaji világkiállítás eddigi látogatottsága meghaladta a 45,5 millió főt, a magyar pavilon látogatottsága négymillió körül jár, ami az előzetes várakozásokhoz képest (másfél-két millió látogatóval számoltak a szakértők) szép szám.
Gömböcből van elég a sanghaji kortárs művészeti múzeumban is. Fiatal képzőművészeink különféleképp dekorálhatták ki a találmányt, magyaros és szellemes motívumokkal. Amelyek, ha a pavilonba kerülnek, többet árultak volna el hazánkról, mint az üveg- és krómacél gömböcök. A magyar animáció Jankovics Marcell, Dargay Attila, Rófusz Ferenc, M. Tóth Géza és a kecskeméti animációsfilm-fesztivál díjazott műveivel képviselteti magát a helyszínen, a divatban fellelhető hagyományt, kézművességet Zoób Kati és Li Csien-csin tervező közös szép munkái lettek hivatottak megmutatni.
Robert Capa fotográfiai tárlata mindenképp nagyot szól. Egy kínai tinédzser katona második világháború elején készült portréja előtt a világkiállítás kormányzati főbiztoshelyettese, Kína volt magyarországi nagykövete, Csu Cu-sou önkéntelenül is felkiáltott: de hiszen ez egy kisfiú! Majd elidőzött a fotó előtt.
A kortárs fotográfusok művei – például Dezső Tamás Lovi vagy Surányi Miklós Elhagyott játékok sorozata – a Live Sync. szekcióban kapott helyett, Hudec László épületeit interaktív szoftver segítségével lehet bejárni a háromdimenziós, virtuális térben. A szerdán megtartott művészeti workshopon túl kreatív kezdeményezés, hogy a kortárs zeneszerzők műveit bemutató, gömböc alakú sátornál – Palya Bea egy héten keresztül ismerteti meg a kínai gyerekeket a magyar népzenével, a népi hangszerekkel.
Kérdés, mire elég egy mindössze két hétig nyitva tartó kiállítás. Az idő rövidségét a tárlat fenntartási költségeivel magyarázza a magyar pavilont működtető Genexpo. Természetesen itt mindenre akad magyarázat. A magyar nemzeti nap gálájának visszafogott fogadtatását például azzal indokolták: errefelé nem szokás a vastaps. Pedig e sorok írója a MÁV Szimfonikusok év eleji turnéján többször is tanúja volt az álló ünneplésnek, többek között a Shanghai Oriental Arts Centerben. Ám nem érdemes felvetni, mi lett volna, ha nem csupán a háromszáz főt befogadó JZ dzsesszklubban, hanem a világ egyik legszebb koncerthelyszínén is felléphetnek remek magyar muzsikusaink, hiszen a válasz kitalálható: túl drága lett volna.
A kormány és a magyar pavilont működtető Genexpo közötti elszámolási vita állandó téma volt a színfalak mögött. A Genexpo a sanghaji árakkal tisztában nem lévő újságíróknak külön demonstrálta a szoftverrel vezérelt, több színben játszó pavilonba szerelt izzót, amelyből hétszázat rendelt, a szerelői munkákkal együtt darabonként tizenháromezer forintért. Hogy ez az ár és a pavilon többi költsége mennyire reális, a Sanghajban működő, nyugat-európai tulajdonú auditálócégek néhány nap alatt megmondanák – vélték Kínában dolgozó magyar üzletemberek. Akik közül többen voltak szkeptikusak a sanghaji magyar jelenléttel. – Húsz éve nem volt és még húsz évig nem lesz ilyen esély, hogy Magyarország megmutathassa magát Kínában. Ez most elszállt a füsttel – fogalmazott egyikük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.