Az egyik vihar a másikat követte hazánkban az elmúlt hetekben, slágertémává vált, hogy az áramszolgáltatók hol mennyi idő alatt tudták helyreállítani a megrongálódott hálózatot. Az ellátást átmenetileg ellehetetlenítő üzemzavarok egy részét villámcsapás okozta, a legtöbb esetben azonban a kidőlő fák – illetve sok esetben – azok tulajdonosai a felelősek. Részben az utóbbi esetek gyakoriságának csökkentése miatt döntött úgy három áramszolgáltató, a Budapesti Elektromos Művek (Elmű), az E.ON és az EDF Démász, hogy a Magyar Energia Hivatallal karöltve együttműködési megállapodást köt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal.
– Az áramszolgáltatók nem tudnak mit kezdeni azokkal, akik a fáikat nem gondozzák megfelelően, így azok a mostanában szélsőségessé vált, forgószéllel kísért viharokban rádőlhetnek a vezetékekre. Más fáját nem vághatjuk ki, legföljebb felszólítjuk a tulajdonost, hogy intézkedjen, de semmit sem tehetünk, ha erre a füle botját sem mozdítja. A katasztrófavédelem mint hatóság ugyanakkor erősebb jogosítványokkal bír – vázolta a leendő közös munkacsoport egyik lehetséges előnyét Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs vezetője. De lesz egyéb haszna is a közös munkának, például az áramszolgáltatók hozzáférnek majd a katasztrófavédelem kistérségi szintre lebontott időjárás-előrejelző rendszeréhez, így felkészülhetnek a várható nehézségekre. Elkészíthető egy kockázati térkép, amely szintén megkönnyíti az üzemzavarok elhárítását, jobb esetben megelőzését. A szolgáltatók és a hatóság létrehoznak egy online kommunikációs rendszert is, továbbá adatbázisba foglalják az országban fellelhető olyan speciális eszközöket (különleges darukat, úszó járműveket, aggregátorokat stb.), amelyek segítségével extrém körülmények között is kijavíthatják a hálózat hibáit.
Az E.ON-tól kapott adatok alapján hazánk az Európai Unió középmezőnyében helyezkedik el a villamosenergia-ellátás minőségi mutatói alapján. A nem tervezett leállások időtartama idehaza hosszabb, mint Németországban, de rövidebb, mint Spanyolországban vagy Portugáliában. Az adatokból az is jól látszik, hogy minél nagyobb egy országban a föld alatti kábelhálózat aránya, annál kevesebb a kényszerű áramszünet. Ezt tükrözik a hazai szolgáltatók adatai is. Az E.ON kábeleinek 17, az Elmű vezetékeinek 54 százaléka fut a felszín alatt, előbbinél 133, utóbbinál 78 perc volt az elmúlt három évben a villamosenergia-szolgáltatás nem tervezett, három percnél hosszabb megszakadásának átlagos időtartama. A legjobb megoldás a szabad vezetékek fokozatos felszámolása lenne, ez azonban olyan drága megoldás, hogy aligha lehetne költségeit egyszerre a fogyasztókra terhelni. Kutas István, az E.ON szóvivője szerint ugyanakkor jobb szabályozással is lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. – A törvény mindössze ötméteres biztonsági zónát biztosít a vezetékek mellett, de ennyi nem elegendő, mert amikor mondjuk egy húsz méter magas fát dönt ki a szél, az nyolc méter távolságból is a vezetékre zuhan. Gondot jelent a lopás; ha elviszik egy villanyoszlop fém tartóelemeit, akkor a szél könnyebben kidönti azt. Egyébként tavaly húszmilliárd forintot költöttünk gallyazásra, pedig ez nem a mi kötelességünk lenne – jelentette ki.
Joggal merül fel, miért csak most indul az áramszolgáltatók és a katasztrófavédelem együttműködése, hiszen a gázszolgáltatókkal ez már évek óta működik. A kérdésre hivatalos válasz nincs, információink szerint ugyanakkor – a regionális igazgatóságokkal való jó kapcsolat ellenére – a hatóság előző vezetése nem érezte szükségét egy munkacsoport felállításának.
origo.hu
Ez most kevés lesz, főpolgármester úr – Szentkirályi keményen nekiment Karácsonynak
