Sukoró, felmelegítve

Ha a népszerű városligeti étterem falai mesélhetnének – ezzel a sejtelmes képaláírással látta el címlapos anyagát a hétvégi Népszava, öles szalagcímben harsogva világgá, hogy „kiderült egy újabb titkos Orbán–Lauder-találkozó”. Ez különben annyira titkos volt a lap szerint, hogy a Gundel étteremben tartották tavaly augusztusban – nyilván egy neves étterem a válság idején ideális hely a titkos találkozók lebonyolítására, mert olyankor kong az ürességtől.
A lap szerint a milliárdos üzletember, a kaszinóváros befektetője csak ezért utazott New Yorkból egyenesen Budapestre, és „a látogatására »időzítve« jelent meg több, a sukorói fejlesztését támadó írás a Magyar Nemzetben”. Az újság egyébként azt is tudja, a kaszinóberuházás mellett szóba kerültek más üzleti témák, fejlesztések is. Így aztán mi is nyakig benne vagyunk az összeesküvésben (támadjuk a beruházást, miközben a Fidesz vezetői titokban a Gundelbe járnak vacsorázni a befektetővel), s talán csak idő kérdése, hogy kiderüljön, lapunk újságírói éjszaka ürgebőrbe varrt zsetonokat dobálnak a Velencei-tóba, miközben Joav Blum álnéven ingatlanjogi tanácsadó irodát üzemeltetünk a Köztársaság téri volt MSZP-székház pincéjében.
Néha kifejezetten szórakoztató ez a próbálkozás, ahogy baloldali laptársunk próbálja belekeverni a Fideszt a sukorói kaszinóbotrányba. Nem az a lényeg, hogy hathatós kormánysegítséggel mit készítettek elő (egy gyanús körülmények között magyar földtulajdonhoz jutó izraeli üzletember a felértékelt gyümölcsöséért cserébe alulértékelt sukorói telket kap az államtól), hanem az, hogy az akkori ellenzék vezetője tavaly kétszer is találkozott a milliárdos befektetővel.
Nem egyszerű a konzervatív politikus élete: ha nem találkozik külföldi üzletemberekkel, akkor multi- és tőkeellenes, netán még antiszemita is. Ha igen, akkor bizonyára ő is benne van minden olyan mutyiban, amit ezek az üzletemberek a korábbi kormánynyal megkötöttek.
Az már nem lényeg, hogy az egyik találkozón arról beszélt Orbán: fontosnak tartja a külföldi befektetők magyarországi jelenlétét, ugyanakkor felhívja a figyelmüket arra, Magyarország jogállam, nem banánköztársaság, és a törvényeket még a legnagyobb befektetőknek is tiszteletben kell tartaniuk. Az is lényegtelen, hogy a miniszterelnöki megbízott, Budai Gyula folyamatosan új információkkal áll elő az ügyben Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon érintettségét illetően (a múlt héten felmerült a hamis tanúzás gyanúja is), és az sem zavarja az összeesküvés-elméleteket gyártókat, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség már 2009 áprilisa óta nyomoz különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. 2009 áprilisában Orbán Viktor és pártja ellenzékben volt, így nem lehetett döntési pozícióban.
Nagy lehet a káosz a baloldalon, és ebben a zűrzavarban a logikus gondolkodás képességét is elveszítették: nem lehet egy időben Orbán-diktatúráról, egyszemélyes pártról, kézi vezérelt konzervatív médiáról beszélni, miközben egy konkrét ügy kapcsán azt állítják, ugyan a Fidesz és Magyar Nemzet támadja a sukorói beruházást, de a pártelnök a befektetővel tárgyalgat titokban.
A cél viszont világos: mielőtt a szocialisták végképp elsüllyednek a mocsárban, még megpróbálnak valakit magukkal rántani.