Sült keszeg helyett hekk

Argentin fagyasztott hekket árul a magyar tenger partján működő büfék és vendéglők zöme balatoni halak helyett.  A kereskedők és a vendéglősök szerint nincs annyi őshonos hal a tóban, amennyire igény lenne.

K. Tóth László
2010. 09. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak a fogási statisztikákat kell megnézni annak belátásához: nem az a probléma, hogy nincs kereskedelmi háttér a sok hal forgalomba hozásához, hanem az, nincs mit eladni. A Balatont ugyanis túlhalászták – közölte lapunkkal Balogh Sándor. A fagyasztott halakkal is kereskedő, Keszthelyen működő Balatoni halak boltjának tulajdonosa elmondta, hogy amenynyiben mégis van hal a tóban, csak neki szüksége lenne kezdetben hetente három tonna keszegre, két tonna pontyra, három tonna fogasra, egy tonna busára, meg az összes többi fajtájú halra, mennyiségi korlát nélkül.
Jani László, egy híres balatonszemesi étterem konyhafőnöke is arról számolt be, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel ugyan jó kapcsolatokat ápolnak, s az idén általában megfelelő volt a beszerzési lehetőség, ám ha nagyobb csoportot kellett kiszolgálniuk, a keszeggel akadtak problémák. Hozzátette, a vendéglők és a sütödék nem vásárolhatnak halat a horgászoktól, mert a pecások nem tudnak bizonylatot adni.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy már a hatvanas-hetvenes években, a tömegturizmus idején hoztak az országba argentin hekket, amely olcsóbb is a balatoni halaknál, ráadásul könnyebben kezelhető, hiszen fagyasztott, tisztított halról van szó, ami nem annyira szálkás, könynyen lefejthető a gerincéről a hús, és az íze sem rossz. Varga László vezérigazgató hozzátette, a halfogyasztásnál tehát kényelmi szempontok is érvényesülnek. A Balaton halállományát 12–16 ezer tonnára becsülik, s a vendégek leginkább keszeget és pontyot fogyasztanak, elsősorban pontyhalászlét. Ám míg a hatvanas években csak néhány ezren horgásztak, ma már 320 ezren hódolnak e szenvedélynek, s közülük negyvenezer a Balatonnál is megjelenik. Varga László hozzátette, idehaza karácsonykor fogy el a az egy főre jutó átlagos halfogyasztás fele.
Kéri Zsoltné, egy keszthelyi kft. tulajdonosa arról panaszkodik, hogy nehéz hozzájutni olyan balatoni halhoz, amit eladásra kihalásznak. Ráadásul a halászok most már inkább a karbantartással foglalkoznak, s a vendégek sem ismerik a balatoni halakat, sokan nevezik az importhalat balatoni hekknek. A szálkáktól is tartanak, az emberek nem tudnak halat enni.
S mit lehet tenni a jelenlegi helyzetben? Balogh Sándor szerint azonnal be kell szüntetni minden halászati tevékenységet a Balatonon, a Kis-Balatonon, s a Balaton teljes vízrendszerén, kivéve a ma tógazdasági hasznosítású vízterületeket. Jelentős mennyiségű, piaci méretű és ivadékhalat kell telepíteni. A méretes, fogásérett halak telepítésére a horgászturizmus fenntartása érdekében van szükség rövid távon mindaddig, amíg a telepített ivadék, s a természetes szaporulat mennyisége ezt feleslegessé nem teszi. Megfelelő számú és méretű ívóhelyet kell létrehozni vagy visszaállítani, és ívásidőszakban megvédeni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.