Szokásos havi beszámolójában a Standard & Poor’s (S&P) újra Magyarország adósságbesorolásának lerontását emlegette, nem törődve azzal, hogy néhány nappal ezelőtt a kormány vállalta a háromszázalékos államháztartási hiánycélt jövő évre. A fegyelmezett gazdálkodásról szóló bejelentésnek szakértők szerint javítania kellett volna az ország adósságkockázati megítélésén. Ezt a pozitív irányú változást például a Merrill Lynch pénzügyi tanácsadó hétvégi anyagába már beépítette.
– Saját magának mond ellent az S&P, amikor nem reagál a háromszázalékos deficit tervének hírére, ugyanis a befektetők többek között ezt a lépést hiányolták korábban – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Gazdag László közgazdász. Szórakoznak velünk? – teszi fel a szakember a kérdést, emlékeztetve, hogy Szlovákiában nyolc százalék a hiány, igaz, az államadósság a magyarországinál jóval alacsonyabb. – Az új magyar kormány azonban láthatóan elkötelezte magát az adósságszint csökkentése mellett, és ezt sem méltányolják – jelentette ki. Gazdag László szerint a hitelminősítő valószínűleg a bankok mellett állt ki, amikor Magyarországot a befektetésre ajánlott osztályzat megfosztásával fenyegette. Indoklásukban ugyanis az áll, hogy az államháztartás finanszírozására kidolgozott terv egyes alkotóelemei károsak a gazdaságra; s itt minden bizonnyal a bankadóra gondoltak. Gazdag László szerint bár az ilyen fenyegetések negatív következményei borítékolhatók, az Orbán-kormánynak a felrajzolt úton kell mennie tovább, még akkor is, „ha a hitelminősítők zsarolják”. Százszor jobb a bankokat megadóztatni, mint a lakosságot, ez ugyanis a már amúgy is mostohán kezelt humán tőke további leértékeléséhez vezetne – jegyezte meg a közgazdász, aki szerint egyetlen tapasztalt orvos külföldre való távozásával 80 millió forint veszteség éri az országot, s ugyanígy a mérnökök, fizikusok esetében. „A bankadó bevezetése azonban csak átmenetileg oldja meg az államháztartás helyzetét. Sürgősen neki kell látni az elavult gazdasági szerkezet átalakításához hazánkban. A világgazdasági korszakváltás ránk eső részével még adósak vagyunk. Az egyik feladat a pénzstabilitás megteremtése lenne, továbbá törekedni kellene arra, hogy a kormány a bruttó nemzeti terméknek megfelelő ütemben áramoltassa ki a pénzt. Ezt a jövedelmek növelésén és az adórendszeren keresztül lehetne elérni.”
– Nincs semmilyen meghatározott ütemterv, amely alapján le- vagy felminősítéseket helyeznek kilátásba a házak. Valószínűleg azért nem javult a Magyarországról alkotott kép, mert az elemzők a költségvetés részleteinek a kidolgozását várják – mondta kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ha ez így van, akkor igazán nem volt elegáns a nyár folyamán néhány politikus indulatos megfogalmazása miatt kockázatosabbá minősíteni a magyar gazdaságot. Ez is a kettős mérce példája, amely igen sokba került a választások óta az országnak. Júliustól megfigyelhető, hogy miközben hazánk kockázati felára (CDS) ugrásnak indult, a régió más országában, például Lengyelországban és Csehországban olcsóbb lett az államcsőd elleni biztosítás ára, holott ezt semmi sem indokolta.
Magyarországot már júliusban figyelmeztette mindhárom nagy hitelminősítő intézet. Az S&P által adott mínuszos BBB-besorolással csak egy lépésre vagyunk a bóvli, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriától. A Fitch Ratings egy fokozattal magasabb, BBB, a Moody’s még eggyel jobb, Baa1 besorolással listázza a magyar államadósságot. – Nagyon kellemetlenül érintene minket, ha az S&P valóban leminősíti Magyarországot. Ezzel ugyanis átlépnénk egy olyan küszöböt, amelynél befektetők sora kötelezően el kell adja a magyar állampapírokat – mutatott rá.
– A hitelminősítők olykor azért helyezik kilátásba egy adott ország leminősítését, mert nem hajlandó a kormány az állami költségvetési hiányt csökkenteni, majd később azért, mert nem segíti a gazdaság növekedését – mondta a lapunknak adott interjún Bánfi Tamás, a monetáris tanács egyedüli tagja, aki kamatcsökkentésre szavazott. – Nem hiszek a függetlenségükben, különösen nem az egyes alkalmazottakéban – hangsúlyozta Bánfi.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Az európai politikusok nem Európa jövőjével, hanem egy tagállam belügyeivel foglalkoztak az EP-ülésen
