Október elsejétől a Hadtörténeti Intézet és Múzeumból kiválik, s önálló költségvetési szervvé alakul a hadisírgondozó és háborús kegyeleti hivatal. A magyar közlönyben megjelentek szerint a döntést az eredményesebb működés és forrásfelhasználás reményében hozta meg Hende Csaba honvédelmi miniszter. Emlékezetes, a katonai emlékhelyek és hadisírok gondozását eddig a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részeként külön igazgatóság végeztette. E testület koordinálta és felügyelte a számos civil egyesület, alapítvány és magánszemély munkáját is.
A magyar kormányok eddig hét országgal (Németország, Oroszország, Ukrajna, Moldávia, Olaszország, Szlovénia, Románia) kötöttek megállapodást a hadisírgondozásról, és aláírás előtt, illetve előkészítés alatt áll ilyen szerződés további öt partnerrel (Lengyelország, Brit Nemzetközösség, Szerbia, Bulgária, Szlovákia). Ezek a megállapodások a sírok gondozását paritásos alapon határozzák meg, vagyis mindkét fél a saját területén ápolja az elesettek sírjait – közölte lapunkkal Holló József nyugalmazott altábornagy, a hadtörténeti intézet főigazgatója. Hozzátette: a német szerződés kivételt képez, Berlin ugyanis maga finanszírozza a Magyarországon kialakított katonatemetőket. A főigazgató azt is elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendszeresen nyújt anyagi támogatást Magyarországon és külföldön is a magyar katonasírok gondozásához, kialakításához.
Az elmúlt évtizedben így számos katonatemetőt sikerült felújítani hazánkban, valamint Ukrajnában, Romániában, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovákiában. Oroszország területén 1997 és 2007 között az orosz államadósság terhére, tízmillió dollárból Boldirjevkában és Rudkinóban két központi katonatemető és 376 kisebb emlékhely létesült. Magyar katonák egyébként – az eddigi kutatások szerint – 55 országban nyugszanak Kanadától Ausztráliáig, Oroszországtól Mexikón át Líbiáig. Összességében több tízezer helyen találhatók sírhalmok, amelyek felmérése folyamatos – közölte Holló József. A nyugalmazott altábornagy ugyanakkor azt is elmondta, hogy a katonai kartotékokban található adatok gyakran nem fedik a valóságot. Ez azért van így, mert mindkét világháború után előfordultak áttemetések, létrejöttek gyűjtőtemetők, mint például Olaszországban, ahol valóságos áttemetési hullám volt az első világháború után. Keleten vannak sírhelyek, egész temetők, amelyekre rátemettek, ráépítkeztek, szántóvá lettek vagy megszűntek – magyarázta a főigazgató.
Évente számos alkalommal kerülnek elő földmunkálatok, útépítések közben katonák földi maradványai. Ezekről a temetési helyekről többnyire addig nem is tudtak. Legutóbb Ukrajnában, Bukivnában egy templom udvarán az 1. hegyivadász zászlóalj 3. századának 18 katonáját találták meg és exhumálták.
origo.hu
Itt vannak az ötös lottó legfrissebb nyerőszámai
