Városi Facebook

Milyen esélyekkel pályázik a magyar idegenforgalmi kínálat nyugat-európai babérokra, utazóközönségre? Miként tudunk megjelenni a Lajtán túl, és – főleg – mennyiért? Nem olcsó mulatság, és nagy a verseny. A klasszikus utazási célpontnak számító települések vállalkozásai ezért nemcsak Magyarországon várják el egyre inkább, hogy az önkormányzat segítsen a vendégszerzésben: Horvátországban sincs ez másképp.
Damir Rilje, a horvátországi Trogir polgármestere tisztában volt azzal, hogy a korábban jól működő propagandamódszerek vagy drágák, vagy mára már szinte hatástalanok: nem elég a tenger, nem elég a gasztronómia, kell még valami ezen felül is, pláne, hogy Horvátország az EU-csatlakozás küszöbén áll!
Erre a kapcsolatteremtésre találtak ki a horvát városban egy sajátos hálózatot, amely leginkább az internetes közösségi oldalak (például a magyar iWiW vagy a világszerte használt Facebook) modelljére hasonlít. Csak éppen itt nem egyének a tagjai ennek a hálózatnak, hanem városok. A városok gyakorlatilag „bejelölik” egymást, tehát barátok lesznek. Ez azt jelenti, hogy egymás programjait, látnivalóit, idegenforgalmát népszerűsítik.
– Nagyon büszke vagyok arra, hogy Trogirban megnyitottuk az Euronet idegenforgalmi irodát, amely a Trogir idegenforgalmát képviselő helyi szervezettel együttműködve ajánlja azokat az európai városokat, melyekkel már létrejött valamiféle együttműködés – mondja a polgármester. – Új „barátainkat” összehozzuk a már meglévőkkel, ahogy szeretnénk megbarátkozni új partnervárosaink barátaival is. Azon vagyunk, hogy év végéig harminc-negyven testvérvárosa legyen Trogirnak.
Hogy is működik a gyakorlatban ez a rendszer?
A barátok összeismertetik egymást az ő barátaikkal, és így tovább. Ezzel új, tekintélyes méretű közösség születik, amelyet gyakorlatilag az önkormányzatok működtetnek. Pillanatnyilag Trogirnak Magyarországról Hajdúböszörménnyel, Harkánnyal, Budapesttel vannak kapcsolatai, de vannak „barátai” Csehországban (Prágában), Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Szlovéniában, Boszniában, Ukrajnában, Ausztriában, Malajziában vagy éppen Ibizán is.
A szerződéses kapcsolatban álló önkormányzatok először is feltöltik anyagaikkal az Euronet központi adatbázisát. Ám ez nem elegendő. Az önkormányzaton belül kell létrehozniuk egy irodát vagy önálló egységet, amely a város idegenforgalmának lebonyolításán túl az Euronet felett is bábáskodik. De az önkormányzat kiadhatja a feladatot már működő városi idegenforgalmi irodának is, ám az önkormányzatnak ebben az esetben is részt kell vennie a szervezésben. Ezután minden város a saját hangsúlyaival és a maga által meghatározott sorrendben szervezheti a többiek népszerűsítését.
– Mi legutóbb magyar partnereink közül – mondja Damir Rilje – Hajdúböszörménynek biztosítottunk kétnapi bemutatkozási lehetőséget, adtuk hozzá a promóciót, a hirdetéseket, a teljes infrastruktúrát, lezártuk hozzá a trogiri óváros legszebb tengerparti sétányát, biztosítottuk a szállást, egyszóval mindent, ami ehhez kell.
Olyan ez tehát, mintha minden szereplőnek lenne idegenforgalmi irodája a többi „baráti” városban.
– Ilyen turisztikai szolgálatot egyetlen város sem tudna önállóan megfizetni – tudjuk meg Damir Riljétől –, és itt nincs helye trükközésnek, önzésnek, mert nem kifizetődő, hiszen rögvest megszakad a kapcsolat.
Magyar termékek, szolgáltatások is hírverést kaphatnak ily módon Horvátországban, de arra is nyílhat lehetőség, hogy például egy hajdúböszörményi polgár prágai szállásfoglalását ezen a rendszeren keresztül intézze.