Talán tényleg a látványterveken ridegnek hatott, de a valóságban a búskomor őszi háttér és az egyelőre még üresen kongó, hatalmas terek dacára sem igazán barátságtalan a ház, amely az idei kulturális főváros projekt egyik legnagyobb beruházása.
Az egyetemi és a városi megyei könyvtárak olvasói októberben vehetik majd birtokba a mintegy 5,5 milliárd forintos költségvetésből létrehozott épületet: a könyvtárhoz tartozó egyéb szolgáltatások, az előadótermek, az étterem és a kávézó is hozzájárul majd ahhoz, hogy biztosítva legyen a folyamatos nyüzsgés a „kaptárban”. Úgy tűnik, EKF-es körökben ez az épület beceneve, a magyarázatába pedig szinte rögtön belebotlunk az aulába lépve: a négy emelet magas kaptárforma boltívet belülről teljes egészében Zsolnay-kerámiákkal csempézték ki, amely önmagában százmillió forintos költséget jelentett – meséli Egry Dóra, a Pécs2010 Nonprofit Kft. fejlesztési igazgatóhelyettese. A műalkotás a pécsi kötődés és az itt egybegyűjtött tudás szimbóluma kíván lenni. A szokatlan megoldás sokak fantáziáját megmozgatja: a leggyakoribb kérdés állítólag az szokott lenni, hogy mégis mire való a kaptár, a válasz pedig, hogy semmire. Szimbolikus gesztus, nekem nem is jutott eszembe egyebet keresni mögötte.
A visszhangos kerámiatorony végső soron meg is felel a céljának, mert tényleg impozáns, ahogy a ház könyvtári terei is: a rengeteg üveg és az egybenyíló emeletek révén az épület néhány pontjáról szinte az egész gyűjtemény belátható. Kísérő nélkül talán el is tévednék az üvegfalak és üvegfolyosók labirintusában.
Nem csoda, hiszen a korábbi, korszerűtlen épületek helyett most hét szint és tizenháromezer négyzetméter áll a könyvtárak és az egyetemek rendelkezésére. Helyhiány tehát nincs, és a ház belső terei is ehhez mérten szellősre sikerültek.
– A tervezőt, Balázs Mihály Kossuth-díjas építészt letisztult gondolkodású embernek ismerem, ez érződik a munkáján is – mondja az igazgatóhelyettes. A tudásközpont belső tereire tényleg az átláthatóság, a tisztaság a legjellemzőbb, ezt erősítik a világos színek, a rengeteg üveg és a természetes fény is. A cél, hogy szívesen jöjjenek ide a régió lakói: a szép környezet, az automatizált kölcsönzési rendszer és a korábbinál hosszabb nyitva tartás is azt szolgálja, hogy elérhetőbbé váljon az itt felhalmozott tudás. Nem kizárt, hogy aki eddig távol maradt a megyei könyvtártól, munka után bejön ide meghallgatni egy lemezt. Elsősorban a látogatószám növekedésétől, illetve a négyszáz fős előadó- és a konferenciaterem bérbeadásától várnak megtérülést a fenntartók.
– A megyei és a városi önkormányzat, illetve az egyetem közös üzemeltető szervezetet hoztak létre a tudásközpont fenntartására, és reméljük, hogy rendezvényeket, konferenciákat is idevonz majd az épület – válaszolja Egry Dóra az üzemeltetés terheivel kapcsolatos aggodalmakra.
Egyelőre az októberi megnyitó a legközelebbi próbakő: kifelé menet próbálom én is úgy nézni a ház zegzugait, mint egy látogató, akinek majd be kell lakni ezt a teret, és egy kis hiányérzetet kelt bennem a steril összhatás.
Úgy fest, az eleven színeket nekünk kell szállítani. Az összes többi adva van.

Óriásplakáton köszönhette meg nyereményét a lottónyertes