A távfűtéshez jól jön a földhő

Négy év alatt akár megháromszorozódhat a földgáz ára, ezért mihamarabb ki kellene aknázni a hazai geotermikus energiaforrásokat – mondta lapunknak Horuczi György, a Pannergy üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, alapot adhatna a magyar gazdasági terjeszkedésnek a környező országok felé, ráadásul a kistérségek számára kiváló munkahely-teremtési lehetőségként is szolgálna.

Dékány Lóránt
2010. 10. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas fúrótorony emelkedik a domboldal fölé. A mályi téglagyártól nem messze forró gőz csap fel a termálvíz után kutató fúró körül – a Pannergy tesztelése sikeresen zajlott. A geotermikus kútnak köszönhetően hamarosan 9-15 százalékkal olcsóbban jut a miskolci hőszolgáltató társaság hőenergiához, és ez érezhető lesz a távfűtést használó miskolciak számára.
Azonban nem csupán az észak-alföldi város lakói élnek ilyen szerencsés csillagzat alatt. – Magyarország jelenlegi távhőszükségletének legalább ötöde kiváltható lenne geotermikus energiával – mondta el lapunknak Horuczi György, a tőzsdén jegyzett Pannergy Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója. Ez persze kedvezően befolyásolná a háztartások számláit, különösen, hogy a német gázpiacelemző cég, az RMG egyik tanulmánya szerint négy év múlva Európában akár a jelenlegi tarifa háromszorosába is kerülhet majd a földgáz. A geotermiában azonban kedvezőbb arány is elérhető lenne – kellő támogatás és pénz előteremtésével –, ugyanis az ország területének 25-30 százaléka még feltáratlan a földhő szempontjából.
A mályi kútból 2311 méteres mélységben 110 Celsius-fokos víz nyerhető ki – percenként 6000-6600 liter. Márpedig ez nemcsak fűtőmű létesítésére, hanem villamosenergia-termelésre is bőven elegendő. Csakhogy ennél mélyebbről még forróbb, akár 150 fokos vizet is fel tudnának hozni – ha lenne erre megfelelő szabályozás. – A föld alatti tevékenységnek egyrészt a vízjogi, másrészt a bányatörvény ad keretet. A probléma az, hogy jelenleg mindkettő hatálya csak 2500 méteres mélységig érvényes, tehát ez alatt nem tudunk jelenleg tevékenykedni – fejtette ki Horuczi György. Ha megoldásként koncessziót írnának ki, akkor a szakértő szerint egyfelől megnyílna az út a külföldi beruházók előtt, másfelől pedig az állam egyszeri bevételhez jutna, ahelyett, hogy folyamatosan jövedelmező, magyar cégek által végzett tevékenységként számolna a geotermikus energia hasznosításával. – Vízkiviteli járulékrendszert kellene kialakítani, mivel így az állam érdekelt lenne abban, hogy minél több geotermális kút létesüljön az országban – húzta alá az üzletfejlesztési igazgató.
Horuczi György szerint azonban nem csupán a lakossági, hanem az ipari hőfelhasználás szempontjából is komoly jelentősége van a geotermikus energiának hazánkban. Mint a miskolci példa alapján fogalmazott, a távfűtőrendszeren keresztüláramló forró víz visszatéréskor még mindig melegebb 55-60 foknál, amely kiválóan hasznosítható számos iparág – mint például a fóliasátras élelmiszer-termelés – számára. – A hőigényes iparágak megtelepedése munkahely-teremtési lehetőséget jelentene a kistérségek számára, lévén ezek a vállalkozások rendkívül érzékenyek az energiaárakra – szögezte le Horuczi György. Az önkormányzatok ugyanakkor nem csak ezáltal tehetnek szert bevételre, mivel a Pannergy minden sikeres kutatás esetében közös céget alapít az érintett településsel úgy, hogy az tízszázalékos részesedést szerez. Ezért az önkormányzatoknak nem kell fizetniük, hiszen gyakorlatilag a közös társaság későbbi jövedelmének rájuk eső részéből vásárolják megaz üzletrészt. Ezt követően pedig folyamatos bevételt jelent a tízszázalékos hányad.
Mint Horuczi György magyarázta, az állam – amellett, hogy a külkereskedelmi mérleget javítja, ha nem kell fűtőanyagot vásárolni devizáért – még egy módon profitálhat a geotermikus energiából. Ez pedig nem más, mint az így el nem égetett fosszilis fűtőanyagok miatt keletkező szén-dioxid-kvóták eladása. – Ha a Pannergy az összes feltárt területen megvalósíthatná több mint harminc projektjét, azzal napi 56 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítaná meg az ország – hangsúlyozta az üzletfejlesztési igazgató. Hozzáfűzte, elképzelésük megfelelően illeszkedik az új Széchenyi-tervbe, ráadásul a geotermikus energia alapjául szolgálhat a magyar gazdasági terjeszkedésnek is.
A Pannergy Miskolc mellett Szentlőrincen folytatott sikeres fúrásokat. További kutatási fázisban tartó projektjeik Debrecent, Nyírbátort, Nyíregyházát és Záhonyt érintik. A terület kiválasztása zajlik Gödöllőn, Egerben, Budapesten, Füzesabonyban, Győrben, Hajdúszoboszlón, Jászberényben, Mezőkövesden, valamint Tótkomlóson. Dombóvár esetében már a tárgyalás zajlik. Emellett a cég Szerbiában és Horvátországban végez kutatásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.