Hatalmas fúrótorony emelkedik a domboldal fölé. A mályi téglagyártól nem messze forró gőz csap fel a termálvíz után kutató fúró körül – a Pannergy tesztelése sikeresen zajlott. A geotermikus kútnak köszönhetően hamarosan 9-15 százalékkal olcsóbban jut a miskolci hőszolgáltató társaság hőenergiához, és ez érezhető lesz a távfűtést használó miskolciak számára.
Azonban nem csupán az észak-alföldi város lakói élnek ilyen szerencsés csillagzat alatt. – Magyarország jelenlegi távhőszükségletének legalább ötöde kiváltható lenne geotermikus energiával – mondta el lapunknak Horuczi György, a tőzsdén jegyzett Pannergy Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója. Ez persze kedvezően befolyásolná a háztartások számláit, különösen, hogy a német gázpiacelemző cég, az RMG egyik tanulmánya szerint négy év múlva Európában akár a jelenlegi tarifa háromszorosába is kerülhet majd a földgáz. A geotermiában azonban kedvezőbb arány is elérhető lenne – kellő támogatás és pénz előteremtésével –, ugyanis az ország területének 25-30 százaléka még feltáratlan a földhő szempontjából.
A mályi kútból 2311 méteres mélységben 110 Celsius-fokos víz nyerhető ki – percenként 6000-6600 liter. Márpedig ez nemcsak fűtőmű létesítésére, hanem villamosenergia-termelésre is bőven elegendő. Csakhogy ennél mélyebbről még forróbb, akár 150 fokos vizet is fel tudnának hozni – ha lenne erre megfelelő szabályozás. – A föld alatti tevékenységnek egyrészt a vízjogi, másrészt a bányatörvény ad keretet. A probléma az, hogy jelenleg mindkettő hatálya csak 2500 méteres mélységig érvényes, tehát ez alatt nem tudunk jelenleg tevékenykedni – fejtette ki Horuczi György. Ha megoldásként koncessziót írnának ki, akkor a szakértő szerint egyfelől megnyílna az út a külföldi beruházók előtt, másfelől pedig az állam egyszeri bevételhez jutna, ahelyett, hogy folyamatosan jövedelmező, magyar cégek által végzett tevékenységként számolna a geotermikus energia hasznosításával. – Vízkiviteli járulékrendszert kellene kialakítani, mivel így az állam érdekelt lenne abban, hogy minél több geotermális kút létesüljön az országban – húzta alá az üzletfejlesztési igazgató.
Horuczi György szerint azonban nem csupán a lakossági, hanem az ipari hőfelhasználás szempontjából is komoly jelentősége van a geotermikus energiának hazánkban. Mint a miskolci példa alapján fogalmazott, a távfűtőrendszeren keresztüláramló forró víz visszatéréskor még mindig melegebb 55-60 foknál, amely kiválóan hasznosítható számos iparág – mint például a fóliasátras élelmiszer-termelés – számára. – A hőigényes iparágak megtelepedése munkahely-teremtési lehetőséget jelentene a kistérségek számára, lévén ezek a vállalkozások rendkívül érzékenyek az energiaárakra – szögezte le Horuczi György. Az önkormányzatok ugyanakkor nem csak ezáltal tehetnek szert bevételre, mivel a Pannergy minden sikeres kutatás esetében közös céget alapít az érintett településsel úgy, hogy az tízszázalékos részesedést szerez. Ezért az önkormányzatoknak nem kell fizetniük, hiszen gyakorlatilag a közös társaság későbbi jövedelmének rájuk eső részéből vásárolják megaz üzletrészt. Ezt követően pedig folyamatos bevételt jelent a tízszázalékos hányad.
Mint Horuczi György magyarázta, az állam – amellett, hogy a külkereskedelmi mérleget javítja, ha nem kell fűtőanyagot vásárolni devizáért – még egy módon profitálhat a geotermikus energiából. Ez pedig nem más, mint az így el nem égetett fosszilis fűtőanyagok miatt keletkező szén-dioxid-kvóták eladása. – Ha a Pannergy az összes feltárt területen megvalósíthatná több mint harminc projektjét, azzal napi 56 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítaná meg az ország – hangsúlyozta az üzletfejlesztési igazgató. Hozzáfűzte, elképzelésük megfelelően illeszkedik az új Széchenyi-tervbe, ráadásul a geotermikus energia alapjául szolgálhat a magyar gazdasági terjeszkedésnek is.
A Pannergy Miskolc mellett Szentlőrincen folytatott sikeres fúrásokat. További kutatási fázisban tartó projektjeik Debrecent, Nyírbátort, Nyíregyházát és Záhonyt érintik. A terület kiválasztása zajlik Gödöllőn, Egerben, Budapesten, Füzesabonyban, Győrben, Hajdúszoboszlón, Jászberényben, Mezőkövesden, valamint Tótkomlóson. Dombóvár esetében már a tárgyalás zajlik. Emellett a cég Szerbiában és Horvátországban végez kutatásokat.
origo.hu
Iskolai rémálom Szegeden: boxerrel ütötték a nyolcadikos fiút
